Hálózati kislexikon B

Hálózati kislexikon

[B]

baud: A modemek azon mûködési folyamatának gyorsaságát jellemzõ mértékegység, amely során a modem a számítógép digitális jeleit a telefonvonal számára értelmes analóg jelekké alakítja, modulálja. Mivel léteznek olyan modemek, amelyek minden modulációval egynél több bitet tudnak küldeni, ezért a baud számszerûleg sem feltétlenül azonos az adatátvitel sebességével, amelynek a mértékegysége a bps. 1 baud a modulációsebesség akkor, ha a kommunikációs csatornán másodpercenként 1 jelváltás történik. Egy jel állhat egy bitbõl, de lehetséges olyan kódrendszer is, ahol egy jel több bitbõl áll. Ennek következtében a baud a másodpercenként átvitt hasznos jelek, míg a bps a másodpercenként átvitt összes jel számát adja meg.

A kereskedelemben kapható modemeket az adatátviteli sebességükkel jellemzik.
10 baud a moduláció sebessége akkor, ha másodpercenként 10 jelváltás történik. A bináris, azaz két jelbõl álló jelrendszer (például a 0 és az 1 számjegy) esetében a baudot szokták a bit/s mértékegységgel együtt is használni, mivel itt a kettõ számszerûleg megegyezik. Az elõzõ példánál maradva, a 0, 1 jelek esetén a 10 baud 10 bit/s-nek felel meg (számszerûleg).
BBS: Angol rövidítés a Bulletin Board System (hírdetõtábla-rendszer) szavak kezdõbetûibõl.
A BBS lényegében egy adatbázis, ahova az arra jogosultak beírhatnak, és kiolvashatják az elõzõleg rögzített információt. Ez az adatbázis jelenti az ott lévõ programok, szövegek, hirdetések összességét. A rendszert általában egy modemmel felszerelt számítógépen helyezik el. A BBS telefonszámának ismeretében egy speciális programmal bárki felhívhatja az adatbázist. Rengeteg BBS létezik a világon, a legtöbb nagyon kicsi -- egy-két telefonvonalon érhetõ el.

A legtöbb BBS ma már korlátozott Internet hozzáférést is szolgáltat. Ebben általában elektronikus levelezés és Usenet hozzáférés található. A bérelt vonalak tarifáinak csökkenése és az ilyen rendszereken létezõ SLIP, illetve PPP kapcsolatok lehetõsége miatt várhatóan a BBS rendszerek lesznek az olcsó publikus Internet szolgáltatás úttörõi.
bérelt vonal: Olyan különvonal (általában telefonvonal) a hálózaton, amelyet a nyilvános Internet szolgáltatók a bérlõ rendelkezésére bocsátanak egy bizonyos havi összeg fejében. Ez a vonal teljes sávszélességében (átlagosan 56000 és 64000 bps) csak a bérlõ rendelkezésére áll. Olyan ez, mintha Önnek otthonról közvetlen Internet elérése lenne, azaz nem kellene minden esetben feltárcsázni az Internet szolgáltató számát, majd megvárni, amíg a modem csatlakozik a másik végponthoz: egyszerûen állandóan él a vonal, felemeljük a kagylót, és lehet beszélni.
A legáltalánosabb felhasználása a kis kiterjedésû helyi hálózatok Internetbe csatlakoztatásánál jelentkezik.
big endian: Angol kifejezés.
Olyan számítógépes rendszer (általában nagyszámítógép), ahol az adatokat úgy tárolják, hogy a legértékesebb helyiértékû bit (byte) kerül legelõre, ellentétben a little endian típusú rendszerekkel.
A TCP/IP hálózatoknál a szabvány a kommunikációra nézve a big endian típust írja elõ.
bináris állomány: Tulajdonképpen minden állomány bináris, hiszen a számítógépek kettes számrendszerben dolgoznak. Az általánosan elterjedt szóhasználat azonban megkülönbözteti a csak szöveget, azaz szabványos karaktereket tartalmazó állományokat azoktól, amelyekben speciális vezérlõkarakterek is elõfordulnak. Bináris állományban a szabványos ASCII karakterkészletben nem szereplõ karakterek is szerepelnek. Ilyen lehet például egy végrehajtható program, vagy egy grafikát, hangot tartalmazó állomány is.

Amennyiben az Interneten keresztül továbbítunk állományokat a File Transfer Protocol segítségével, akkor bináris állományok esetén a tranzakció megkezdése elõtt be kell gépelni a binary parancsot, ugyanis alapértelmezésben csak az egyszerû szöveges állományok továbbítása lehetséges (ez azt jelenti, hogy az FTP 7 bites információegységekben méri az adatokat).
bit: Angol rövidítés, a BInary digiT szavakból.
Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendõ kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy).

Amiért a számítógépek pontosan tudnak mûködni, az annak köszönhetõ, hogy egy bitnek a két állapota (0 és 1) elektronikailag élesen megkülönböztethetõ egymástól. Egy ilyen megkülönböztetés lehet az, hogy a magas szintû feszültség az 1, míg az alacsony szintû feszültség a 0 bitet jelentse. Annak a valószínûsége, hogy a két jelszint összekeveredjen, nagyon kicsi. Összetettebb információ ábrázolására a bitekbõl nagyobb egységeket állítanak össze. Ilyen például a byte. (vesd össze: oktet)
A számok ábrázolására a bitek nagyon kényelmesek, és gazdaságosak is egyben. A grafikák, hangok, animációk és egyéb (általában multimédiás) információk ábrázolásakor azonban rengeteg bitre (nagy tárolókapacitásra) van szükség. Egy átlagos kép például 250 Kbyte, illetve egy 3 perces hanganyag pedig 1,5 Mbyte méretûvé is nõhet. A kódoláshoz felhasznált bitek számának csökkentésével el lehet érni javulást, de ekkor a kódolt információ minõsége romlik (vesd össze: GIF és JPEG).
BITNET: Angol mozaikszó a Because It's Time NETwork (itt az idõ a hálózatra) kifejezés betûiból.
Eredetileg a New York-i City és Yale Egyetemeken 1981-ben indult, ma már nagytávolságú számítógépes hálózat, amely az IBM által kidolgozott protokollal és szoftverrel mûködik (IBM RSCS). Ma már más hálózatokkal együtt internetet alkot. A BITNET egyetemek és tudományos kutatóintézetek kommunikációját hivatott ellátni. Európai részét az EARN (European Academic Research Network) képezi. Alapvetõ szolgáltatása az állománytovábbítás, de tartalmazza az elektronikus levelezést és a távoli munkabevitelt is. Ez a hálózat hozta létre és terjesztette el a levelezési listákat.
Ahhoz, hogy egy intézmény a BITNET-hez csatlakozhasson, egy bérelt vonalat kell a legközelebbi BITNET csatlakozási pontig fizetnie, illetve másoknak meg kell engednie, hogy ezt a vonalat használva csatlakozhassanak a BITNET-hez.
BMP: A Microsoft cég által létrehozott Microsoft Windows bittérképes képformátum képformátum.

A BMP az IBM PC kompatíbilis számítógépek igen elterjedt képformátuma, amely a képrõl minden fontos információt tárol. Tömörítést nem használ, a BMP állományok mérete éppen ezért viszonylag nagy. A BMP állományok az OS/2 bittérképes formátumot is jelölhetik, amely a Windows változatból ered.
Lásd még GIF, JPEG, PCX, TIFF.
bounce: Angol szó, jelentése: visszapattan.
Az elektronikus levelezéssel kapcsolatos fogalom. Amennyiben egy elektronikus levél nem tud a címzetthez eljutni, akkor a rendszer a küldõ címére visszairányítja azt. Ilyenkor a levél fejlécében több soros magyarázatot találhatunk arra, hogy merre ment a levél, és mi volt a hiba forrása.
böngészõ: A böngészõ tulajdonképpen olyan szoftver, amellyel a World Wide Web hálózaton kalandozhatunk, az információk tömkelegében böngészhetünk, különbözõ erõforrásokat térképezhetünk fel. Ezt az oldalt valószínûleg Ön is valamelyik böngészõprogram segítségével olvassa. A böngészõ kliensként mûködve a kiszolgálókkal felveszi a kapcsolatot és azoktól különbözõ információkat szerez be. Egyszerû eszközöket nyújtanak az állományok feltérképezésére és letöltésére, amit egyébként a kissé nehézkesebb Archie és FTP segítségével kellene végrehajtani.
A legelterjedtebb grafikus böngészõk között található a Netscape Navigator, a Microsoft Internet Explorer és az NCSA Mosaic nevû terméke. A szövegesek legelterjedtebbike a Lynx, amellyel leginkább unix operációs rendszereken találkozhatunk.
bps: Az angol bit per second kifejezés rövidítése, az információ áramlásának egyik mértékegysége. A kommunikációs csatornán másodpercenként átvitt bitek számát adja meg. A ma általánosan használt modemek 14,4 Kbps, illetve 28,8 Kbps adatáviteli sebességgel rendelkeznek. Több számítógépes hálózat képes Mbps (millió bps) vagy Gbps (milliárd bps) nagyságrendû adatátviteli sebességre. Ez a nagy érték azonban nem sokat számít, hiszen csak egy karakter ábrázolásához 7-8 bitre van szükség. Ehhez jön még a karakterenkénti 1-2 bit, amely az átvitel vezérléséhez szükséges. Mivel a használt jelrendszerben egy jel nem feltétlenül egy bitbõl áll, ezért a baud a másodpercenként átvitt hasznos jelek, míg a bps a másodpercenként átvitt összes jel számát adja meg.

Vigyázat: a baud az adott modem modulálási (a számítógép digitális jeleinek a telefonvonal számára értelmes analóg jelekké való alakítása) sebességére jellemzõ mennyiség, míg a bps az adatátvitel sebességét jellemzi. Például a 14400 bps adatátviteli sebesség egy olyan modem esetén, amely minden jelet 4 biten kódol, 14400/4=3600 baud modulációs sebességnek felel meg.
bridge: Angol szó, jelentése: híd.
broadcast: Angol szó, jelentése: üzenetszórás.
browser: Angol szó, jelentése: böngészõ.
BSD: A Berkeley Software Distribution rövidítése.
A BSD a unix operációs rendszerek egyik fajtáját jelöli, amelyet a University of California, Berkeley fejlesztett ki. A BSD nagy mértékben elõsegítette az Internet fejlõdését, elterjedését, hiszen egy kormánnyal kötött szerzõdés alapján a TCP/IP protokollokat integrálta a unixba. A programcsomagot aztán az egyetemeknek osztotta szét. Jelentõs újítása volt a socket fogalom megjelenése, amelynek segítségével az alkalmazói programok egyszerûen tudtak kommunikálni a TCP/IP protokollokkal. Az egyetem ma már nem támogatja a rendszer fejlesztését.
bug: Angol szó, jelentése: bogár.
Informatikai-számítástechnikai zsargonban a programokban lévõ hibát, zavart jelenti. Akkor mondjuk, hogy egy program "bugos", ha valamilyen tesztadatra nem a megfelelõ mûködést nyújtjta. Ilyeneket mindenki tapasztalt már, amikor "kedvenc" operációs rendszerének grafikus felülete a két-három program egyidejû futása miatt hirtelen elszáll, (a képernyõ) befagy.
A programok különbözõ verzióinak hibáit általában dokumentálják, és igyekeznek kijavítani (több-kevesebb sikerrel). Elfogadott egy hibás program kibocsátása, ha a hibák csak egyes nagyon szûk, ritkán használt területen jönnek elõ.
Egyébként a kifejezést az elsõ informatikus, Grace Murray Hopper, az amerikai tengerészetnél szolgáló egyik hölgy, találta ki. Hopper a II. világháború alatt az ENIAC nevû számítógépen dolgozva egy rovart csapott agyon, amely az egyik elektroncsõben okozott zárlatot.
byte: Angol szó, az információ nagyobb egységét, belõle 8 bitet jelöl. Például 8 eldöntendõ kérdésre adott válasz összesen 8 bit, azaz 1 byte információt hordoz, de általában ennyi információ kell egy karakter/betû meghatározásához is (tehát nagyjából mondhatjuk, hogy egy betû egy byte adat). Egy gépelt oldalon átlagosan 2 kilobyte-nyi szöveg jelenik meg. Sok számítógépen byte-nak nevezik a legkisebb információegységet is.
Magyarul elterjedt írásmód még a bájt is. 1 kilobyte szokásos rövidebb írása 1 KB, 1 kilobit esetén pedig 1 Kb (1 megabyte = 1 MB, 1 gigabyte = 1 GB).

Az Internettel kapcsolatos szövegkörnyezetben a 8 bites byte kifejezésére az oktet szót használják, mert léteznek olyan számítógépek, amelyek alapegysége -- legkisebb megcímezhetõ információegysége -- nem 8 bit, hanem például 12.

Vissza a Mutatóhoz