Hálózati kislexikon
[E]
- EBCDIC
- Angol mozaikszó az Extended Binary Coded Decimal Interchange
Code (kiterjesztett, binárisan kódolt decimális
információcsere kód) kifejezésbõl.
Az EBCDIC egy olyan nyolc bites kódkészlet,
amely szöveg, grafika, és vezérlõkarakterek ábrázolását
teszi lehetõvé a számítógépeken.
A kódrendszert fõleg az IBM nagyszámítógépei
alkalmazzák. Az ARPANET fejlesztõi
számára az ASCII és az
EBCDIC közötti inkompatibilitás volt az elsõ kihívás,
amit a hálózatkapcsolás (internetworking)
felvetett.
- elektronikus levelezés
- Hálózatba kapcsolt számítógépek
szolgáltatása, amely lehetõvé teszi, hogy más
felhasználóknak a hálózaton keresztül
üzenetet küldjünk. Elsõ változatát
az ARPANET valósította
meg a hatvanas években. A rendszer minden használója
rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a
számítógép merevlemeze), ahol a feladó
tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a
neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges,
de akár bináris állomány
is. Az üzenet elküldéséhez szükség
van egy levelezõprogramra,
és ismernünk kell a címzett e-mail-címét
is.
Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet
legnépszerûbb szolgáltatása; népszerûségének
okát is valószínûleg ebben kell keresni. Az
ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel
és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre,
de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása
volt az, amely meggyõzte az illetékeseket, hogy az ARPANET
nélkülözhetetlen.
A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással
(snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére")
összehasonlítva elõnyei és hátrányai
is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb elõnye az, hogy
elkerülhetõ vele a csiki-csuki játék, amikor
is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni
egymást. Az elõny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus
levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít
elvû rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja
a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik.
Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk
biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb
a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus
levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai
szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken
belül a címzetthez érhet.
Egy elektronikus levél két részre osztható:
a fejlécben szerepel a feladó és a címzett
címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan),
a levél témája, illetve az, hogy a címzetten
kívül kinek ment el még a levél. A levél
másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét.
Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet
csatolni különbözõ kiegészítéseket
(képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek
módja nagymértékben függ a használt levelezõprogramtól.
Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol
(SMTP, egyszerû postázó protokoll) vezérli,
amely az üzenetek titkosításának lehetõségét
sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések
történnek az SMTP kiterjesztésére.
- e-mail
- Széles körben elterjedt angol kifejezés az elektronikus
levelezésre. Magyar megfelelõi:
- fényposta, hiszen a hagyományos postai szolgáltatáshoz
képest fénysebességgel terjednek üzeneteink (emiatt
a hagyományos postát snail mail, azaz csigapostának
is nevezik);
- drótposta, hiszen az üzenetek hálózati
kábeleken, drótokon jutnak el a címzetthez;
- elektronikus posta, hiszen a kézbesítésben
az elektronikus számítógépek fõszerepet
játszanak.
- Vigyázat! Semmiképpen se nevezzük elektromos postának!
Szinte érezzük, hogy ez a kifejezés ráz!
- e-mail-cím
- Az elektronikus levelezésnél
használt cím, amely egy, a hálózatba
(Internetre) kapcsolt számítógépen
lévõ felhasználót azonosít. Az Internetre
kapcsolódó számítógépek mindegyike
egy egyedi, mindenki mástól megkülönböztethetõ,
négy számból álló, úgynevezett
IP címet
kap (pl.: 157.181.6.1), amely bizonyos szintû hierarchiát
tükröz. Ennek a numerikus IP címnek általában
megfelel egy szintén hierarchikusan felépített név
is (mivel az emberek inkább megjegyzik a neveket, mint a számokat;
a fenti példában: ktud.elte.hu). Egy többfelhasználós
számítógépen minden egyes felhasználónak
külön neve (azonosítója,
amivel bejelentkezik) van, ezért az egyes felhasználókat
az Interneten az azonosítójukból és annak a
gépnek az IP címébõl álló teljes
cím határozza meg, amelynek használói. Az azonosítót
és a gép IP címét a @ (kiejtése: kukac,
esetleg majomfarok vagy bejgli) jel választja el egymástól.
A fenti példánál maradva: azonosító@ktud.elte.hu.
Vissza a Mutatóhoz