Hálózati kislexikon E

Hálózati kislexikon

[E]

EBCDIC: Angol mozaikszó az Extended Binary Coded Decimal Interchange Code (kiterjesztett, binárisan kódolt decimális információcsere kód) kifejezésbõl.
Az EBCDIC egy olyan nyolc bites kódkészlet, amely szöveg, grafika, és vezérlõkarakterek ábrázolását teszi lehetõvé a számítógépeken. A kódrendszert fõleg az IBM nagyszámítógépei alkalmazzák. Az ARPANET fejlesztõi számára az ASCII és az EBCDIC közötti inkompatibilitás volt az elsõ kihívás, amit a hálózatkapcsolás (internetworking) felvetett.
elektronikus levelezés: Hálózatba kapcsolt számítógépek szolgáltatása, amely lehetõvé teszi, hogy más felhasználóknak a hálózaton keresztül üzenetet küldjünk. Elsõ változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezõprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is.
Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerûbb szolgáltatása; népszerûségének okát is valószínûleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyõzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen.
A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva elõnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb elõnye az, hogy elkerülhetõ vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az elõny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvû rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet.
Egy elektronikus levél két részre osztható: a fejlécben szerepel a feladó és a címzett címe, a feladás dátuma (másodpercre pontosan), a levél témája, illetve az, hogy a címzetten kívül kinek ment el még a levél. A levél másik része tartalmazza magát az üzenet szövegét. Az elektronikus üzenetekhez általában hozzá lehet csatolni különbözõ kiegészítéseket (képeket, hangállományokat, rajzokat, stb). Ennek módja nagymértékben függ a használt levelezõprogramtól. Az Interneten a levelezést a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP, egyszerû postázó protokoll) vezérli, amely az üzenetek titkosításának lehetõségét sajnos nem tartalmazza. Ilyen irányú fejlesztések történnek az SMTP kiterjesztésére.
e-mail: Széles körben elterjedt angol kifejezés az elektronikus levelezésre. Magyar megfelelõi:; Vigyázat! Semmiképpen se nevezzük elektromos postának! Szinte érezzük, hogy ez a kifejezés ráz!
e-mail-cím: Az elektronikus levelezésnél használt cím, amely egy, a hálózatba (Internetre) kapcsolt számítógépen lévõ felhasználót azonosít. Az Internetre kapcsolódó számítógépek mindegyike egy egyedi, mindenki mástól megkülönböztethetõ, négy számból álló, úgynevezett IP címet kap (pl.: 157.181.6.1), amely bizonyos szintû hierarchiát tükröz. Ennek a numerikus IP címnek általában megfelel egy szintén hierarchikusan felépített név is (mivel az emberek inkább megjegyzik a neveket, mint a számokat; a fenti példában: ktud.elte.hu). Egy többfelhasználós számítógépen minden egyes felhasználónak külön neve (azonosítója, amivel bejelentkezik) van, ezért az egyes felhasználókat az Interneten az azonosítójukból és annak a gépnek az IP címébõl álló teljes cím határozza meg, amelynek használói. Az azonosítót és a gép IP címét a @ (kiejtése: kukac, esetleg majomfarok vagy bejgli) jel választja el egymástól. A fenti példánál maradva: azonosító@ktud.elte.hu.

Vissza a Mutatóhoz