Szerintem az egyik legfontosabb fejlesztői alapelv, hogy minél furább felhasználói vannak egy rendszernek, annál jobb esélye van arra, hogy jó rendszer legyen belőle. Azt már a kezdetek kezdetén észrevettem, hogy mennyit javult a szoftver, amikor megmutattam és átadtam másoknak. Csaknem mindig az történt, hogy elkezdték sorolni azokat a funkciókat, amelyeket én nem tartottam fontosnak beletenni. Vagyis amikor még nem kereskedelmi fejlesztésről van szó, már akkor is rámutatnak a különféle felhasználók - legyenek akár üzletiek, akár egyéniek - a rendszer hiányosságaira. Egyébként engem nem érdekel túlzottan, merre tart a fejlesztés. Ebben az értelemben nincs elérendő célom. Ha valamit mégis meg kellene neveznem, akkor azt mondom, hogy a sokszínűség irányába igyekszem. Valaki átírta a Linuxot a 3Com PalmPilotjára. Szerintem őrült volt. Akinek ilyesmi jut az eszébe, az legalábbis belőtte magát. Ettől még persze nagyon örültem a dolognak. Lehet, hogy be volt lőve az illető, de akkor is: éljen a sokszínűség! Aztán hallottam egy japán cégről, amelyik hűtőket gyárt. Készítettek egy olyan hűtőszekrényt, amelynek az ajtaján LCD kijelző van. Kiderült, hogy Linuxot futtat. De nem is ez az igazán érdekes, hanem az, hogy a Netscape böngészőjét is rátették. Ott van egy hűtő, beépített webböngésző képességekkel!
Vagyis az egyik oldalon ott a PalmPilot a Linuxszal, a másikon pedig az a lista, amely a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit sorolja fel. Ezen a 315. hely környékén egy linuxos gép található. Ez azért már eléggé lenyűgöző támogatottság.