Sokat cikkeztek erről a lapok. A Netscape bejelentése alaposan megváltoztatta a Linuxról élő képet a nagyközönségben. Az Oracle és az Informix előbb-utóbb mindenképpen átírta volna szoftvereit, mert valószínűleg sok felhasználójuk említette már nekik. Elérnek egy pontot, amikor már azt mondhatják: Oké, elég nagy ahhoz már ez a felhasználói bázis, hogy pénzt keressünk rajta. A hivatalos piaci felmérések szerint 5 és 10 millió között lehet a felhasználói szám. Németországban a Linux az egyes számú UNIX-variáns, az egész világot tekintve pedig a második a Sun Solaris után. A Linuxon sokat segített a többi UNIX-gyártó azzal, hogy halvány fogalmuk sem volt arról, mit akarnak a felhasználók. Az a személyes véleményem, hogy gyakorlatilag lemondtak az asztali gépekről. Ezután pedig minden erőfeszítésük arra irányult, hogy jó kiszolgálóplatformot készítsenek. Grafikus kezelői felületre még futotta az erejükből, de arra már nem is törekedtek, hogy könnyen telepíthető legyen asztali gépekre. Telepítés után pedig nem foglalkoztak azzal, hogy kellemes legyen használni. Vegyünk bármilyen kereskedelmi forgalomban lévő UNIX-ot - a Solarist, a HP/UX-ot vagy akármelyiket -, ha egyszer megtörtént a telepítésük, az asztali gépen az operációs rendszer szinte semmit sem ér a felhasználó számára, mert a velük adott héjprogram is rossz és szörnyű. Furcsa, hogy valaki ilyesmivel álljon elő, és közben arra számítson, hogy növelheti piaci részesedését.
Szeretném, ha asztali operációs rendszernek tekintenék a Linuxot, és ezt annak ellenére mondom, hogy kiszolgálóként sokkal egyszerűbb használni. Időnként nekem szegezik a kérdést: Nem zavarja, hogy egyes cégek, mint például a Red Hat, olyasmivel keresnek pénzt, amit maga írt? Erre mindig nemmel válaszolok, mert örömmel tölt el, mi mindent tettek a Linuxért, amikor megpróbáltak pénzt kicsikarni belőle.