Fordítás:
Modulba vagy a kernelbe?
A modulba fordított részeknek sok elônyük van. Alapesetben nem foglalnak
memóriát, ha nincs rájuk szükség, és használat után el is távolíthatóak. Ezt a
ki-betologatást a kerneld-vel (illetve az újabb kernelekben a kernelben levô
hasonló lehetôséggel) automatizálni is lehet, ami a nem használt modulokat
automatikusan kiszedi.
A moduloknak indításkor könnyen lehet paramétereket átadni, így pl. kissé
egyszerűbb több fizikai egységet (pl. ethernet kártyát) modulként használni,
mint a kernelben. A modulok indításkor többnyire kiírják ha sikeresen
elindultak, illetve hogy milyen egységeket találtak, ezzel is könnyítve a "miért
nem megy ez-meg-ez" tipusú hibakeresést.
Vannak részek amik igazából modulban érzik magukat otthon, ilyen például a ppp
kernel része, ami a tömörítést csak így tudja kezelni.
Arra azonban ügyelni kell hogy a modulok programjai (melyek a /lib/modules/
alatt találhatóak) normál file-ok, így pl. a bootkor használt filerendszert
(többynire ext2) nem szabad modulba tenni, hiszen ha a filerendszer modulja nem
indítható mert ahhoz elôbb be kellene tölteni... :)
Összefoglalva: ízlés kérdése, de szerintem - ahol csak lehet - érdemes modulokat
használni.
grin@tolna.net
Next: Red Hat 7.0 kernel fordítás
This document is: http://localhost/var/www/cgi-bin/fom?file=123