Az include() beilleszti és feldolgozza a megadott fájlt.
Az alábbiak igazak a require()-ra is. A require() és az include() megegyezik egymással a hibakezelését leszámítva. Az include() nem fatális hibát, figyelmeztetést generál, a require() viszont fatális hibát jelez. Magyarán, ahol az igényelt fájl nemlétekor a futást meg kell szakítani, ajánlott a require(). Az include() nem így viselkedik, a hibától függetlenül a szkript futtatása folytatódik. Bizonyosodj meg, hogy a include_path helyesen van beállítva!
A fájl beillesztése során a megadott fájl örökli az include() helyén érvényes változó hatáskört. Bármely változó, amely azon a ponton elérhető, elérhető a beillesztett fájlban is.
Példa 12-3. Egyszerű include() példa
|
Függvény belsejében a megadott fájlban szereplő kód úgy fog viselkedni, mintha az magában a függvényben szerepelt volna. Ez azt jelenti, hogy a fájl örökli a változók érvényességi körét.
Ha egy fájlt beillesztünk az include()-dal vagy require()-ral, akkor a célfájl elején az elemző kilép a PHP módból HTML módba, majd visszaáll PHP módba a fájl végén. Ennek okán bármely beillesztendő fájlban levő PHP kódot közre kell fogni egy érvényes PHP kezdő- és zárójelöléssel.
Ha az include()-dal hívott fájl HTTP-n keresztül érkezik az "fopen wrapper"-ek használatával, és a célszerver PHP kódként feldolgozza a fájlt, akkor átadhatsz változókat a hívott fájlnak HTTP GET lekérési formában. Ez nem teljesen ugyanaz, mintha a include()-dal hívott fájl örökölné a helyi változókat, mivel a szkript valójában a távoli szerveren fut le, és a futási eredmény kerül beépítésre a helyi szkriptbe.
Figyelem |
A PHP Windows rendszeren futó verziója jelenleg nem támogatja a távoli állomány elérést e függvény használatakor, még akkor sem, ha az allow_url_fopen engedélyezett. |
Példa 12-5. include() HTTP-n keresztül
|
Mivel az include() és a require() különleges nyelvi elem, kapcsos zárójelekkel kell közrefogni, ha egy feltételes utasításon belül szerepel.
Példa 12-6. include() feltételes blokkon belül
|
return utasítást lehet elhelyezni egy include()-olt fájlban annak érdekében, hogy a kiértékelés ott befejeződjön, és visszaadjon egy értéket a hívó szkriptnek. A visszatérési értéket ugyanúgy használhatod, mint egy közönséges függvénynél.
Megjegyzés: PHP 3, a return nem jelenhet meg függvény blokkon kívül máshol, amely esetben a függvénybő ltörténő visszatérést jelöli.
$bigyo értéke 1, mert a beillesztés sikeres volt. Figyeld meg a különbséget a két fenti példa között. Az első a return() segítségével visszaadott egy értéket, a második nem. Létezik még néhány egyéb módja is változók beemelésének a fopen(), file() segítségével, vagy include() és Kimenet szabályzó függvények együttes használatával.
Lásd még: require(), require_once(), include_once(), readfile() és virtual()!