Következő: 2.3 Az ingyenesség magyarázata Fel: 2.2 A Linux története Előző: 2.2.17 Források   Index

2.2.18 Kiegészítés

Eddig tartott a dolgozatból idézett rész, amelyhez hozzá kell tennem egy pár dolgot. Mivel a dolgozat 1997. júliusában íródott, már bizonyos részei felett eljárt az idő. Mutatok néhány újabb dolgot azokról a helyekről, ahonnan az eredeti dolgozat szerzője is merített. (http://counter.li.org/)

Táblázat: Országok szerinti eloszlás (1999).

No		Country	Pers	Fri	Mach	P/Mpop	Mpop
1	NO	Norway	2309	50	964	526.7	4.4
2	FI	Finland	2505	57	1267	490.7	5.1
3	AQ	Antarctica	2	0	0	468.0	0.0
4	DK	Denmark	2038	16	747	388.2	5.2
5	IS	Iceland	103	3	58	381.1	0.3
6	SE	Sweden	3179	61	1516	357.2	8.9
7	SI	Slovenia	475	8	122	243.4	2.0
8	EE	Estonia	296	17	202	202.8	1.5
9	NL	Netherlands	2738	49	1244	175.9	15.6
10	CA	Canada	4219	83	2012	146.4	28.8
11	AT	Austria	1165	31	606	145.2	8.0
12	AU	Australia	2415	49	1280	132.3	18.3
13	US	USA	32681	805	15647	122.6	266.5
14	NZ	New Zealand	416	3	272	117.2	3.5
15	CH	Switzerland	820	15	431	113.8	7.2
16	GI	Gibraltar	3	0	6	104.3	0.0
17	LU	Luxembourg	43	0	11	103.4	0.4
18	BE	Belgium	1033	525	500	101.6	10.2
19	HU	Hungary	1001	40	590	100.1	10.0

Ez ugyanaz az országok szerinti eloszlás, csak már 157 ország lakói regisztrálták magukat az akkori 130-cal szemben, és Magyarország feljött a 19. helyre. (1999. április 29-i állapot.) Összesen 96804 ember regisztráltatta magát és 53127 gép.

A kernel folyamatos fejlődése miatt a 2.0-ás sorozat utolsó tagja a 2.0.37-es volt (1998. június 14.), a 2.1-es sorozaté pedig 2.1.132 (1998. december 22.). Ekkor adták ki a 2.2-es kernelsorozat (2.2.0) első ,,darabját'', 1999. január 26-án. Azóta természetesen megjelentek a fejlesztői kernelek is, 2.3-as számozással (1999. május 11.). Linus Torvalds egy cikkben a 2.4-es stabil kerneleket 1999. őszére ígéri.

A 32 bites Linux mellett létezik 64 bites és 8 bites Linux is. A 64 bites Sun gépekre készült, a 8 bites pedig az 8086, 8088, 80186 és 80286-os processzorra.

A magyar nyelvű levelezési listák száma megnőtt, bővebben ebben a fejezetben olvashatsz róluk.

Az irodai alkalmazások területén is nagy változás következett be. A Star Office 5.1-es változatnál jár, magáncélú felhasználásra ingyenes. Létezik Microsoft platform alatt működő változata is, képes olvasni és írni a Microsoft Office termékek által használt fájlformátumokat. Az Applixware már magyar nyelvű kiegészítéssel is kapható. A Corel cég is el fogja készíteni Office 2000 programcsomagját, 1999. második felére ígérték.

Egyre több nagy cég áll ki a Linux mellett: IBM, Compaq, SUN, Oracle, Informix, Intel, Corel, Lotus, Silicon Graphics, Novell, SAP.

Sok cég átalakítja a Unix-át, hogy képes legyen Linux-os programok futtatására.

Következő: 2.3 Az ingyenesség magyarázata Fel: 2.2 A Linux története Előző: 2.2.17 Források   Index