Az időmérés többnyire szabályosan változó természeti jelenségeken alapul, mint például a nappalok és az éjszakák váltakozása, amit a Föld forgása okoz. Két egymást követő periódus teljes ideje állandó érték, ám a nappalok és az éjszakák hossza periódikusan változik. Az egyik egyszerű állandó időpont a dél. A dél a nap azon időpontja, amikor a Nap a legmagasabb pozícióban található az égbolton. Mivel a Föld forog, a Föld különböző pontjain eltérő időpontokban van dél. Ez vezetett a helyi idő kialakulásához. Emberi mértéket alapul véve az idő nagyon sok egységből áll. Ezek közül a legtöbb szintén olyan természeti jelenségekhez kötődött, mint például a dél. Amíg ugyanazon az egy helyen tartózkodunk, nincs jelentősége a helyi idők közötti eltéréseknek.
Amint kommunikálnunk kell egy távoli területtel, rá fogunk jönni arra, hogy szükség van egy általános, közös időre. Manapság a világ legtöbb térsége kommunikál a világ más területeivel, így az egységesen elfogadott szabvány az idő mérésére már definiált. Ezt az időt nevezik világidőnek (UT vagy UTC, valamikor greenwichi középidőként is ismert volt, azaz GMT-ként, mivel ezt használták helyi időként Greenwichben, Angliában). Amikor eltérő helyi idejű emberek kommunikálnak egymással, használhatják az idő kifejezésére a világidőt, így aztán nincs zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy minek mikor kell történnie.
Az azonos helyi időt használó területeket időzónának hívják. Bár a földrajzi elhelyezkedés lehetővé tenné, hogy valamennyi térség, ahol a dél időpont ugyanarra a pillanatra esik egyazon időzónába tartozzon, a politika azonban ezt egy kissé komplikáltabbá teszi. Különböző okokból nagyon sok ország használja a nyári időszámítást pénz megtakarítására, melynek lényege, hogy óráikat a természetes fény jelenlétéhez állítják hozzá. Ez általában az órák nyáron történő visszaállítását jelenti a télihez képest. Egyes országok ezt nem teszik. Azok viszont akik teszik, nem értenek egyet, hogy mikor is kellene az órákat átállítani, és ennek szabályait évről évre változtatják. Ez okozza, hogy az időzóna szabályok egyáltalán nem magától értetődőek.
Az időzónák legjobb elnevezése elhelyezkedésükből adódik, esetleg a helyi és a világidő különbségéről is kaphatják a nevüket. Az Egyesült Államokban és néhány más országban a helyi időzónákat egy névvel és egy 3 betűből álló rövidítéssel azonosítják. A rövidítések nem egyediek, ezért aztán nem igazán használatosak, hacsak az ország meg nincs nevezve. Mégiscsak jobb, ha úgy beszélünk a helyi időről, hogy azt mondjuk, hogy a helsinki-i idő, mintha azt mondanánk, hogy Kelet-Európai idő, miután Kelet-Európában nem minden ország követi ugyanazokat a szabályokat.
A Linux tartalmaz egy időzóna csomagot, amely ismeri az összes létező időzónát, és így könnyen figyelemmel kísérhető, ha a szabályok esetleg megváltoznak. A rendszeradminisztrátornak kell az egyes gépeken kiválasztani a megfelelő időzónát. Valamennyi felhasználó szintén képes arra, hogy beállítsa a saját időzónáját - ez fontos, mióta sokan a számítógépekkel dolgozók közül az Interneten keresztül eltérő időzónákban dolgoznak. Amikor megváltoznak a szabályok a nyári időszámítással kapcsolatban, ellenőrizd le, hogy frissítetted-e Linux rendszered időzóna-csomagját. Az időzónabeállítás és az időzóna adatfájlok frissítésén kívül nincs különösebb bosszúság az időbeállítással kapcsolatban.