Erről a kérdésről a legnehezebb írni a Linux kapcsán. Ugyanis a teljes operációs rendszer ingyenes! Forráskóddal együtt beszerezhető, tehát ha szükségünk van valamilyen módosításra, akkor nem kell megvárnunk, amíg valamelyik cég megírja a szükséges programokat, hanem mi magunk is megtehetjük ezt.
Vannak cégek, amelyek pénzért árulják a Linux különböző disztribúcióit, de nekik is kötelező a forráskódot mellékelni a csomagok mellé. Ezeken a CD-ROM-okon szoktak lenni pénzért kapható programok is, de a programok nagyobbik része szabadon letölthető az Internetről is. Ezek a cégek a szolgáltatásukat akarják eladni a Linux mellé, abból akarnak - és tudnak, mégpedig jól - megélni. Ezt az is bizonyítja, hogy sok nagy cég fektetett be a közelmúltban a Red Hat Linux-ot árusító cégbe. Köztük van például az Intel, a Compaq, a Novell, az IBM is.
Egy hálózat kiépítésénél a szerver operációs rendszerének költsége eltörpül az egyéb költségek mellett, de összehasonlításképpen lássunk mégis pár konkrét adatot a jelenlegi operációs rendszer árakról (1999. szeptember 9.):
Vizsgáljuk meg a munkaállomások operációs rendszerének költségeit is:
Az irodai alkalmazások oldaláról is meg kell vizsgálnunk a dolgot, hiszen egy munkahelyen általában szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, prezentációkészítésre, levelezésre és böngészésre használják a számítógépet:
Érdemes szólnunk még a programozási eszközökről és az elérhető nyelvekről is:
,,A felhasználói PC-k felügyelete, azok működőképességének fenntartása jelenti egy átlagos rendszergazda munkájának 60-80%-át. Ha ezt hatékonyabbá tudjuk tenni, akkor sokat javíthatunk a rendszer költségviszonyain.''[19]
A távoli felügyelet lehetőségeinek köszönhetően a rendszergazdának el sem kell mozdulnia a számítógépe mellől ahhoz, hogy karbantartsa a gondjaira bízott gépeket. Az átlagos felhasználó teljesen a saját képére formálhatja az általa használt rendszert, és ehhez az operációs rendszeren nem kell változtatni, nem kell elállítani semmit sem. Ily módon a működőképesség fenntartása nem kerül erőfeszítésbe, mert nem szükséges változtatni a jól beállított rendszeren. A biztonsági rendszer miatt pedig a felhasználó nem tud elállítani semmit a gépen, amihez nincsen joga.
A költséghatékonysághoz tartozik a kiesett állásidő kérdése is. Linuxos gépek esetében ez minimálisra csökken, nem ritka az sem, ha egy gép 100-200 napot üzemel leállás nélkül. Például Donald Becker ,,A szövegszerkesztőtől a szuperszámítógépig'' címmel tartott előadást a jelenlegi Beowulf projektjéről, és beszélt a rendszerek stabilitásáról is. A legtöbb rendszere már 100 napja folyamatosan működik, de van olyan is, amelyhez 200 napja nem kellett hozzányúlni. Ez nem attól érdekes, hogy egy gép ennyi ideig bírja, hanem, hogy nagy számú (100-200) gép működik együtt ennyi ideje.
Lehetőségünk van arra is, hogy a PC-s kliensek - akár helyi merevlemez nélkül - a szerverről töltsék be az operációs rendszert és a felhasználói programokat is onnan futtassák. Egy magyarországi példa: a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-nél vannak arra kísérletek, hogy nagyszámú (100-300) kliens gép ilyen módszerrel induljon el.