Az, hogy szabályosan állítsuk le a rendszert nagyon fontos. Ha nem szabályosan állítjuk le a rendszert, akkor a fájlrendszerek megsérülhetnek (a buffer cache használata miatt - bővebben ebben a fejezetben), az adataink elveszhetnek.
A szabályos rendszerleállítást a shutdown parancs végzi el. A shutdown parancs opcióiról ez a fejezet tájékoztat részletesen.
A shutdown parancs - a használt opcióktól függően - a megfelelő futási szintre állítja a rendszert. A 0-s futási szint felel meg a rendszer leállításának, a 6-os pedig az újraindításnak. A shutdown -h parancs kiadásakor a rendszer elkezdi végrehajtani a /etc/rc0.d/ könyvtárba linkelt programokat. Leállítja a rendszer által indított programokat, majd a még futó programoknak küld egy TERM szignált:
killall5 -15Ezt a szignált a programok le tudják kezelni, és szabályosan fel tudnak készülni a program leállítására - tehát el tudják menteni az éppen folyó munkájukat. 5 másodperc elteltével pedig egy KILL szignált:
killall5 -9Ezt a szignált már nincsen lehetőségük lekezelniük a programoknak, ennek hatására mindenképpen - azonnal - be kell fejezniük futásukat.
A szignálok elküldése után már semmilyen processz nem fut a rendszeren, tehát ezután már umountolhatja a fájlrendszereket a rendszer, és kiadja a halt parancsot, amely leállítja az operációs rendszer futását, sőt, ha a számítógép lehetőséget ad rá, akkor kikapcsolja a gép áramellátását is (ATX-es táppal ellátott számítógépek esetén).