Next: Az útválasztás (routing) Up: Az Internet réteg Previous: Az Internet réteg   Tartalomjegyzék

1.2.5.1       Az IP cím és az IP fejléc szerkezete

Az IP protokoll minden fizikai eszköznek egyedi logikai címet ad, ami az eszköz IP címe lesz. Fontos, hogy nem lehet a hálózaton két azonos IP cím. Ez biztosítja, hogy két tetszőleges távoli gép kapcsolatba tud lépni egymással.

Bár egy IP cím csak egy interfész rendelhető hozzá, bizonyos technikákkal (masquerading és aliasing) elérhető, hogy egy IP címhez több fizikai eszköz tartozzon. Ugyanakkor egy számítógépben több interfész is lehet egyszerre.

Az IP cím 4 bájtból (32 bit) áll (IPv4). Általában 4 db 0-255 közötti tízes számrendszerbeli számmal ábrázoljuk, amelyeket ponttal választunk el egymástól (pl. 145.157.2.15). Napjainkra a 4 bájtból előállítható IP címek lassan elfogynak. Ezt a problémát felismerve kidolgozták a 6 bájtból álló IP címeket (IPv6)

Az IP fejléc a TCP fejléchez hasonlóan sok információt hordoz. A legfontosabbak: a csomag hossza, az ú.n. „életben maradási idő”, a csomag típusa, a fejléc ellenőrző összeg, a feladó és a címzett IP címe.

Az „életben maradási időnek” a feladata a hálózat védelme. Ha a csomag nem érkezik meg egy bizonyos idő alatt, akkor a hálózat megsemmisíti a csomagot. A feladó és a címzett között több számítógépen halad keresztül a csomag, és minden továbbküldésnél az életben maradási időt csökkentik. Ha az itt tárolt szám eléri a nullát, akkor nem küldik tovább a csomagot.

A fejléc ellenőrző összegből csak a fejléc sértetlensége derül ki (szemben a TCP-ben és az UDP-ben lévő ellenőrző összeggel).

5 . ábra Az IP fejléc szerkezete

Next: Az útválasztás (routing) Up: Az Internet réteg Previous: Az Internet réteg   Tartalomjegyzék