Az IP jelenlegi verziója, az IPv4 tervezésekor az ARPANet lebegett a tervezôk szeme elôtt. Az akkori állapotokat leginkább az jellemzi, hogy a címstruktúrát mindössze 128 hálózatra méretezték (A osztályú címek). Az IPv4 mégis jól mûködött mindezidáig, részben eredeti jó tervezésének, részben pedig az idôközben bevezetett módosításoknak és bôvítéseknek köszönhetôen. Mostanra azonban gondok merültek fel, egyrészt az Internet mérete miatt, másrészt pedig a hiányos szolgáltatások miatt.
A fölmerülô problémák egy részét már tárgyaltuk, most egy tételes listát kísérlünk meg összeállítani az IPv4 fôbb hibáiból.
Az Internet jelenlegi felhasználási területei mellett mások is fölmerültek, mint például az Internet rádió vagy tévé szolgáltatás, esetleg video-on-demand, melyek igen nagy sávszélességet is követelnek. Ilyen lehetne még berendezések vezérlése. Itt akár olyan profán dolgokra is gondolhatunk, mint háztartási gépek, órák, lámpák, elektromos zárak, kamerák vagy esetleg jármûvek elektromos rendszerének vezérlése. Rengeteg más hasznos lehetôség mutatkozik repülôtereken, pályaudvarokon, konferenciatermekben, közlekedésben, stb. Mindezen felhasználásokban nagy pénz van, érthetô a gyártók érdeklôdése. A megfelelôen kialakított IP felhasználható lenne mindezen célokra, ráadásul célorientált berendezésekkel gazdaságosan kivitelezhetô.
Miután a CIDR bevezetésével a legégetôbb problémát úgy tûnik megoldotta, az IETF kapott néhány évet az új IP kidolgozására, míg a címtér végleg elfogy. Az új verzió az IPng (IP next generation) munkanevet kapta, errôl szól a következô fejezet.