Hetedik lecke
Verzió: 0.99
Az Internet hálózat felépítése
A világ számítógépeit
összekötő hálózatok vezetékei
keresztül-kasul átszelik az egész
földgolyót.
Több világméretű hálózat
létezik,
mi a továbbiakban az Internet hálózattal fogunk
foglalkozni, mivel az oktatási intézményekben ez a
legelterjedtebb.
Minden hálózatba kötött gépnek van
egy neve; ez az un. node name
,
például: woland.iit.uni-miskolc.hu. A
névből általában következtetni lehet a
gépet működtető intézetre és annak
helyére (iit = Institute of Information Technology, uni-miskolc =
Miskolci Egyetem, hu = Magyarország). Minden gépnek van egy
telefonszám-szerű száma is, amit IP számnak
hívunk. Ez valahogy így néz ki: 193.6.4.30
(a pontokkal
elválasztott számok nagyjából
megfelelnek a node
név egyes elemeinek.) A hálózat bármelyik
gépére be tudunk jelentkezni "fel tudjuk
hívni" a telnet
parancs segítségével (dolgozni
természetesen csak
akkor tudunk rajta, ha van username-ünk és
érvényes
jelszavunk.) A hívás fizikai szinten az IP szám
segítségével történik.
Az egyszerűség
kedvéért -és hogy ne kelljen megerőltetni a
szám-memóriánkat- a telnet parancs
node név alapján is fel tud hívni egy gépet.
Ilyenkor előbb
kikeresi a "telefonkönyvből" a
hívott gép IP
számát; ez a telefonköny az ún.
"domain name server",
rövidítve DNS.
A gépek közötti kapcsolat a TCP/IP protokoll
segítségével történik.
Erről annyit
kell tudnunk, hogy az adatokat nem egyszerre küldik el, hanem kis
csomagokra (packet) bontják, majd ezeket egymás után
elindítják a célállomás felé.
Ha egy
csomag útközben elvész, akkor elég csak a
hiányzó csomagot újra küldeni.
Ezért
szokták az Internetet "csomagkapcsolt
hálózat" (packet
switching network) néven is emlegetni.
Az Interneten belül a legkülönfélébb
szolgáltatások érhetők el,
ezek közül a
három legfontosabb az elektronikus levelezés,
a fájl
átvitel és az online kapcsolat (talk).
Feltételezzük,
hogy az elektronikus levelezést már mindenki
ismeri,
a fájl átvitelről és a
talk-ról pedig e
fejezet későbbi részeiben lesz szó.
Információk
a hálózat gépeiről és
felhasználóiról
Valamennyi parancs közül talán a
finger adja a
legtöbb információt.
Paraméterek nélkül
kiadva megmutatja hogy egy hoston rajtunk kívül
ki van még
bejelentkezve. Bármelyik hostot le lehet kérdezni a
következő módon (a host név helyett
írhatunk
IP számot is):
finger @host_név
Ha valakinek nem ismerjük az username-jét,
de tudjuk a nevét, a
finger segítségével
ki tudjuk deríteni.
Írjuk be például:
finger Laszlo
Erre valami ilyen választ kapunk
(legalább is Miskolcon):
Login name: kovacs In real life: Kovacs Laszlo
Office: IIT
Directory: /usr/people/users/kovacs Shell: /bin/tcsh
Never logged in.
No Plan.
Login name: cser In real life: Cser Laszlo
Office: IIT
Directory: /usr/people/users/cser Shell: /bin/tcsh
Never logged in.
No Plan.
Login name: szakal In real life: Szakal Laszlo
Office: IIT, x2106
Directory: /usr/people/users/szakal Shell: /bin/tcsh
Last login at Tue Aug 31 10:05 on /dev/tty
Plan:
Don't marry, be happy!
Amint látjuk, egészen sok információt
kaptunk. A Login
name: után szerepel az illető
bejelentkezési neve
(username). Az In real life: a felhasználó
valódi
nevét adja meg, az Office: a tanszéket,
ahol dolgozik
és a telefonszámot. Megtudjuk azt is, hogy hol
található a felhasználó
munkakönyvtára
(Directory:), milyen parancsértelmezőt
(Shell:)
használ, mikor és melyik terminálról volt
utoljára bejelentkezve (Last login...).
Ha itt a "Never logged
in" üzenet szerepel, az illető
még soha nem volt
bejelentkezve. Ha azt látjuk hogy
"On since..." akkor a
felhasználó jelenleg is a rendszerben tartózkodik.
Megjegyzés: A Last login... azt mondja meg, hogy a
felhasználó az adott hoston mikor járt
utoljára. Ha
több host van összekapcsolva úgy, hogy a jelszó
mindegyikre érvényes, akkor előfordulhat, hogy a
felhasználó egy későbbi időpontban egy
másik hostra is bejelentkezett. Ezt csak úgy tudjuk
ellenőrizni ha sorban valamennyi hostot
végignézzük.
A levelekről adott információkra ez
nem vonatkozik, mivel
az összekapcsolt hostokon egy usernek csak egyetlen
postafiókja
van.
Bizonyos rendszerek (például a SUN) azt is
elárulják, hogy a felhasználó mikor kapott
utoljára levelet és mikor olvasta
utoljára a leveleit.
No unread mail - nincs elolvasatlan levél,
New mail received at...- új levél
érkezett...
Mail last read at...- az utolsó
levélolvasás időpontja.
A finger egy további bájos
tulajdonsággal is rendelkezik:
ha a kiindulási könyvtárunkban létrehozunk
egy .plan és egy
.project fájlt, akkor a finger a
Plan: és Project:
címszavak után ezek tartalmát is
megjeleníti.
Ha valamit közölni szeretnénk a rólunk
érdeklődő felhasználókkal,
azt e két
fájl valamelyikébe kell beírnunk.
(A .plan fájl egy
életszagú alkalmazását láthatjuk az
előző példán.)
A fingerhez hasonló a who parancs;
ez valamivel szűkszavúbb:
varga ttyq0 Sep 3 21:32
szabo ttyq1 Sep 6 09:49
kovacs ttyq3 Sep 6 09:32
lengyel ttyq5 Sep 6 11:04
A w parancs viszont azt is megmutatja, hogy a
felhasználók éppen min dolgoznak:
User tty from what
varga q0 9:51am -tcsh
kovacs q2 9:17am pine
lengyel q3 9:27am xwsh -name winterm -na
A listából megállapítható,
hogy a varga
username-ű felhasználó a q0 nevű
terminálról jelentkezett be tíz óra
előtt kilenc perccel és jelenleg a
parancsértelmező programot
futtatja (command shell), azaz a monitorán a
UNIX prompt látszik (%). kovacs a pine
levelezőprogramon dolgozik, lengyel
pedig a winterm nevű programot futtatja,
ami nem más mint
egy grafikus munkaállomáson használható shell
ablak. (A fenti lista némileg egyszerűsített, a
valóságos néhány további adatot is
tartalmaz.)
Az rusers nem csak a mi hostunkra bejelentkezett
felhasználó username-jét mutatja meg, hanem a
hálózat azonos alegységén (szegmensén)
lévő valamennyi gépet végignézi:
ind03.iit.uni-miskolc.hu cser
ind02.iit.uni-miskolc.hu toth toth toth
indvd.iit.uni-miskolc.hu wagner szakal vadasz
ind04.iit.uni-miskolc.hu stsmork
zeus.iit.uni-miskolc.hu vadasz
indkl.iit.uni-miskolc.hu kovacs
Megjegyzés: A parancs természetesen nem a
világ összes
gépét nézi végig, hanem csak az
azonos szegmensben
lévőket. Általában 5 - 20 gép van egy
szegmensben; ennél több gép esetén a
művelet
akár percekig is eltarthat! (Ilyenkor a <Ctrl-c>
leütésével tudjuk megállítani a
parancsot.)
Amint látjuk, egy hostra több felhasználó is
bejelentkezhet egy időben. Sőt, ugyanaz a
felhasználó bejelentkezhet ugyanarra a hostra több
terminálról is.
Bármelyik hostról át tudunk jelentkezni
bármely
másikra, az rlogin paranccsal:
rlogin host_név
A rendszer ekkor ismét megkérdezi a jelszónkat, majd
átjelentkezik a megadott hostra, amit a megváltozott
promptból is láthatunk.
A last parancs megadja az utolsó
néhány száz
bejelentkezés tényét. Ha csak egy
felhasználó adataira vagyunk kíváncsiak,
akkor azt
a következő módon tudhatjuk meg (tegyük fel,
hogy a keresett
felhasználó username-je winnie):
last winnie
Bejelentkezés egy távoli gépre
Erre szolgál a már említett telnet
parancs. A telnettel
történő bejelentkezést hívják
"interaktív login"-nak - erre
utal a bizonyos rendszereken
belépéskor megjelenő "last interactive
login" dátum
és időpont. Ha például a
piglet.forest.edu
gépet akarjuk felhívni, akkor adjuk ki a
telnet piglet.forest.edu
Ha a parancs hibát jelez, akkor
valószínűleg nem
találja a telefonkönyvben a hívott gép IP
számát. Ha tudjuk fejből az IP számot, azt is
megadhatjuk a node név helyett. Ha minden jól megy, a vonal
terheltségétől függően
hosszabb-rövidebb
várakozás után valami ilyesmi jelenik meg:
Trying piglet.forest.edu...
Connected to 19.54.285.892.
Escape character is '^]'.
login:
Megjegyzés: A piglet.forest.edu nevű
gép a valóságban nem
létezik, ezért senki ne próbálja
felhívni. A
lecke végén találunk néhány
igazi nevet
és IP számot, amelyeken nyugodtan gyakorolhatunk.
Az Escape character is '^]'. annyit tesz,
hogy a kapcsolatot bármikor megszakíthatjuk a Ctrl
és ] billentyűk
együttes lenyomásával. Ilyenkor nem a
Unix prompthoz jutunk
vissza, hanem a telnet parancs promtjához:
telnet>
Ha újra be akarunk kapcsolódni, akkor írjuk
be a connect parancsot,
egyébként pedig a quit parancsot.
A további lehetőségekről a
? parancs ad rövid felvilágosítást.
Fájlok átvitele két gép között
Ha az ftp parancs segítségével
jelentkezünk be egy
távoli (remote) gépről, akkor fájlokat tudunk
mozgatni a távoli és a helyi (local) gép
között.
Jegyezzük meg, hogy mindig az a helyi (local) gép,
amelyiken
elindítottuk az ftp programot, és az a
távoli (remote), amelyikre bejelentkeztünk.
Az ftp bejelentkezést
hívják nem interaktív loginnak
(non interactive login). A
legtöbb gépre be lehet jelentkezni nem interaktívan,
feltéve hogy az adott gépre van jelszavunk.
Egyes gépeken van egy különleges
username, az anonymous nevű,
amelynek nincs
jelszava és így bárki bejelentkezhet rá.
(Jelszó helyett felkér minket, hogy adjuk meg az e-mail
címünket: ezt illik megadni, de bármit
beírhatunk.)
Ha bejutottunk a gépre, a get és
put parancsok segítségével
fájlokat hozhatunk el, illetve
vihetünk fel a távoli gépre.
Tegyük fel, hogy az előbb már említett
(fiktív) piglet.forest.edu gépen van
anonymous ftp
szolgáltatás.
A bejelentkezés a
következőképpen történik:
orlando% ftp piglet.forest.edu
Connected to piglet.forest.edu.
220 cica FTP server (Version wu-2.1c(1) Mon Oct 18 10:56:22 EST 1993) ready.
Name (piglet.forest.edu:stsmork): anonymous
331 Guest login ok, send your complete e-mail address as password.
Password:
230-**
230-** You have reached piglet.forest.edu [123.789.290.287] at
230-** the Center for Innovative Computer Applications at
230-**
. .
. .
. .
Itt további információk olvashatók,
majd megjelenik az ftp program promptja:
230 Guest login ok, access restrictions apply.
Remote system type is UNIX.
Using binary mode to transfer files.
ftp>
Az
itt kiadható legeslegfontosabb parancsok:
- binary
- Bináris átvitelt
állít be (CR/LF konverzió kikapcsolva).
- ascii
- ASCII text átvitelt
állít be (CR/LF konverzió bekapcsolva).
- hash
- Az átvitel során minden
átvitt egy kilobyte
után kiír egy # jelet.
- put fájlnév
- Egy fájlt
átmásol a
lokális gépről a távoli gépre.
- get fájlnév
- Egy fájt
átmásol a távoli
gépről a lokális gépre.
- bye
- Kilép az ftp
programból.
További nagyon fontos parancsok:
- cd
- Alkönyvárat vált a
távoli gépen.
- lcd
- Alkönytárat vált a lokális
gépen.
- ls
- Kilistázza az aktuális
alkönyvtárat a
távoli gépen.
- pwd
- Kiírja a távoli gép
aktuális
alkönytárát.
- ?
- Kilistázza az ftp program
parancsait.
- help parancs
- Rövid ismertetést ad a parancs
működéséről.
Most belépünk a pub alkönyvtárba,
beállítjuk az átvitel módját
binárisra, bekapcsoljuk az átvitel jelző kereszteket,
elhozunk egy fájlt, végül pedig
kilépünk az ftp programból.
ftp> cd pub
250 CWD command successful.
ftp> binary
200 Type set to I.
ftp> hash
Hash mark printing on (1024 bytes/hash mark).
ftp> get
(remote-file) Where.to.find.Winnie
(local-file) winnie.txt
local: where.txt remote: Where.to.find.Winnie
200 PORT command successful.
150 Opening BINARY mode data connection for Where.to.find.Winnie (6742 bytes)
######
226 Transfer complete.
6742 bytes received in 25.82 seconds (0.25 Kbytes/s)
ftp> bye
221 Goodbye.
orlando%
Az ftp-vel tehát bármely két gép
között
lehet fájlokat mozgatni, ha rendelkezünk a megfelelő
jogosultságokkal (jelszavakkal). Az ftp egy
különleges alkalmazásaként nyilvános
adatbázisokból
jelszó nélkül lehet freeware
programokat letölteni.
Figyelem! A fájltranszfer művelet nagy
terhelést
jelent a hálózatnak, ezért a nyilvános
adatbázisok felderítését és programok
letöltését lehetőleg este vagy
éjszaka
végezzük!
Valós idejű kapcsolat két
felhasználó között
Bármelyik bejelentkezve lévő
felhasználó
képernyőjére üzenetet
tudunk küldeni a write
parancs segítségével.
write username@host_név
Ehhez nyilván tudnunk kell az illető
felhasználó username-jét és azt
hogy éppen
melyik hoston van bejelentkezve. Ha ugyanazon a hoston van
mint mi, akkor a @
jel és az utána megadott host_név
elhagyható.
Miután kiadtuk a parancsot, nem történik semmi. (Mint
tudjuk, ez a Unixnál azt jelenti, hogy minden rendben.)
Gépeljük be az üzenetet, a sorok végén
üssük le az enter-t, majd -ha befejeztük
az üzenetet- üssük le a <Ctrl-d>
billentyűkombinációt. A
begépelt szöveg erre megjelenik a megcímzett
felhasználó termináljának
képernyőjén, függetlenül
attól hogy ott
éppen mi van. Ha tehát a címzett
éppen dolgozik
valamin, akkor a képernyőjének a közepén
egyszer csak megjelenik az üzenetünk (kivéve ha grafikus
felhasználói felülettel dolgozik, ilyenkor egy ablakban
jelenik meg a szöveg).
A másik felhasználó hasonló módon
válaszolhat, de ha hosszabb
beszélgetésbe akarunk kezdeni
valakivel, akkor jobb, ha a talk parancsot
használjuk. Ez oly
módon köti össze a két gépet,
hogy amit az egyik
felhasználó begépel a
billentyűzetén, az
rögtön megjelenik a másik felhasználó
monitorán. Így "beszélgetni" lehet,
bár a
párbeszéd sebességének határt szab a
társalgó felek gépírás tudása. A
parancsot így kell kiadnunk:
talk hívott_fél_username-je@hívott_fél_hostjának_neve
Ha beszélgetőpartnerünk velünk egy hoston van
bejelentkezve, akkor a @ és a
host_név elhagyható. A
parancs kiadása után azonnal letörlődik a
képernyő. Középen megjelenik egy
szaggatott vonal, a
felső sorban pedig egy üzenet ami arról
tájékoztat hogy a rendszer próbálja
felépíteni a kapcsolatot. A hívott fél
képernyőjén ekkor
megjelenik egy üzenet, hogy valaki
talk-olni (beszélgetni) akar vele. A kapcsolat
létrejöttéhez a hívott félnek
is ki kell adnia a talk parancsot,
a következő módon:
talk hívó_fél_username-je@hívó_fél_hostjának_neve
Ha mindketten begépelték a helyes parancsokat, a
képernyő felső sorában
megjelenik a [Connection
established] üzenet. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat
felépült, kezdhetünk "beszélgetni".
Amit mi
írunk be, az a képernyő felső
felén jelenik
meg, a szaggatott vonal felett; partnerünk szövege pedig a vonal
alatt. Ha be akarjuk fejezni a beszélgetést,
üssük le a
<Ctrl-c> billentyűkombinációt.
Megjegyzés: Ha valamilyen okból kifolyólag azt
szeretnénk, hogy mások ne tudjanak velünk talkoni,
vagy a write paranccsal üzenetet küldeni a
képernyőnkre, akkor
a mesg paranccsal letilthatjuk az üzenetek
fogadását.
orlando% mesg n
E parancs
letiltja az üzenetek fogadását, a mesg y
pedig újra lehetővé teszi.
Egyéb hálózati segédprogramok
A Unix számos további hálózattal kapcsolatos
segédeszközt is biztosít.
Ilyen például a
ping program (az /usr/etc vagy az
/etc
alkönyvtárban
található) amely két
számítógép közötti
adatátvitel
sebességét méri. (Csomagokat küld a
másik
gépnek és méri, hogy a csomagok mennyi
idő alatt
teszik meg az oda-vissza utat, valamint számolja,
hogy hány
csomag vész el.)
Feladatok
- A last és a tail
segítségével írassuk ki a
képernyőre két legrégebbi
bejelentkezésünkről tárolt adatokat!
(Használjuk a Unix operációs rendszer
"cső"
szolgáltatását!)
- A telnet program segítségével
hívjuk fel az
alábbi gépek valamelyikét, attól
függően, hogy földrajzilag melyikhez vagyunk
legközelebb!
(Ha a telnet parancsunk név alapján nem ismeri fel a
gépet, akkor próbálkozzunk az IP számmal.)
mars.sztaki.hu 192.84.225.92 Magyarország
consultant.micro.umn.edu 134.84.132.4 Észak-Amerika
gopher.uiuc.edu 128.174.33.160 Észak-Amerika
gopher.sunet.se 192.36.125.2 Észak-Európa
gopher.chalmers.se 129.16.221.40 Svédország
tolten.puc.cl 146.155.1.16D él-Amerika
ecnet.ec 157.100.45.2 Ecuador
Jelentkezzünk be gopher néven, ekkor a
gép nem fog jelszót kérni tőlünk.
Miután bejutottunk, egy
világméretű információs rendszerben
találjuk magunkat, ahol számtalan
különböző
témáról olvashatunk cikkeket.
Az anyagok hierarchikusan
vannak tárolva, a menükből almenük nyílnak,
emelyekből újabb almenük
nyílnak és így tovább.
A menüpontok között a kurzormozgató
nyilakkal mozoghatunk, belépni egy menübe, vagy
megnézni egy dokumentumot pedig az enter
leütésével lehet.
- Lépjünk be az ftp.cica.indiana.edu
nyilvános
adatbázisba és nézzünk körül az
alkönyvtárakban, hátha találunk minket
érdeklő programot! Ha Magyarországról
próbálkozunk,
akkor a novell.aszi.sztaki.hu gépet
hívjuk az előbbi helyett!!!
(Megjegyzés:
minden alkönyvtárban van egy index nevű
fájl, ez
tartalmazza az adott alkönyvtárban lévő
fájlok neveit és egy-egy mondatban a feladatukat.)
- Nézzük meg, hogy ki van bejelenkezve a gépen; ha
látunk valakit akit személyesen is ismerünk,
próbáljunk meg kapcsolatba lépni vele a
talk parancs segítségével!
- Készítsünk .plan vagy
.project fájlt magunknak!
(Lehetőleg a vi editorral, hogy egy kicsit azt is
gyakoroljuk.)
*************************************************************************
*= =*
*= SZERZOI JOGOK =*
*= =*
*= Ez a dokumentum a Unix operacios rendszer es a szamitogepes =*
*= halozatok elterjedeset kivanja elosegiteni, ezert dijmentesen =*
*= terjesztheto. Nem szabad azonban a terjesztes soran a szoveget =*
*= megvaltoztatni, barmilyen modon megcsonkitani es a szerzoi =*
*= jogokra vonatkozo megjegyzest eltavolitani! Sem a dokumentum, =*
*= sem annak barmely resze nem hasznalhato fel segedanyagkent vagy =*
*= tankonyvkent profitorientalt intezmenyekben vagy tanfolyamokon, =*
*= a szerzok elozetes irasbeli engedelye nelkul! =*
*= =*
*= (C) Csaky Istvan es Mork Peter Miskolc, 1994. januar 19 =*
*= =*
*************************************************************************