Több monitor használata Linuxon
(Az alapoktól...)

Ez a rövidke leírás az XF86Config fájl tartalmának megértésében segít egy kicsit, illetve segít a több monitor egyidejű használatának beállításában.
A dokumentum csak a több monitor használatához kapcsolódó XF86Config fájl részeket taglalja.
Az első bemutatandó rész a Device. Ehhez szorosan kapcsolódnak a Screen, Monitor részek. (Ez a három rész többször ismétlődhet az XF86Config-4 fájlon belül a rendszerünkben lévő, és ahhoz kapcsolódó eszközöknek megfelelően.)

I./ Device Section
Ezen rész feladata a videókártya megadása. Formátuma az alábbi:
**********
Section "Device"
Identifier "Matrox Millennium G550 1"
VendorName ""
BoardName ""
Driver "mga"
Option "AGPMode" "1"
Option "DPMS" "on"
Screen 0
BusID "PCI:1:0:0"
EndSection
**********
Az itt olvasható sorok magyarázatai a következők (csak a fontosabb, gyakran előforduló beállításokkal foglalkozom, mivel eléggé sok egyéb beállítást tartalmazhat ez a rész):
Identifier: adja meg azt, hogy milyen névvel tudunk hivatkozni az eszközre.
Driver: a meghajtóprogram nevét kell itt megadnunk (pl. nv, nvidia, mga, s3, s3virge...)
Az 'Option' bejegyzések az eszközfüggő kegészítő utasításokat tartalmazzák. Nem feltétlenül szükségesek.
"AGPMode" "1": az AGP-s videókártyánk sebességét tudjuk beállítani (1-4).
BusID "bus-azonosító": Ennek a beállításnak a használata akkor célszerű, ha több videókártya eszköz van a gépünkben. Használata a következő:
**********
PCI:bus:eszköz:funkció
**********
A pontos értékeket az 'X -scanpci' paranccsal kérdezhetjük le. Nálam a parancs kimenete az alábbi volt:
**********
linux:~# XFree86 -scanpci 
Probing for PCI devices (Bus:Device:Function)
(0:0:0) Intel 82443BX Host
(0:1:0) Intel 82443BX AGP
(0:7:0) Intel 82371AB PIIX4 ISA
(0:7:1) Intel 82371AB PIIX4 IDE
(0:7:2) Intel 82371AB PIIX4 USB
(0:7:3) Intel 82371AB PIIX4 ACPI
(0:11:0) S3 unknown card (0x8901) using a S3 Trio64V2/DX or /GX
(0:13:0) Ensoniq card using an unknown chip (DeviceId 0x5880) from Ensoniq
(1:0:0) Matrox unknown card (0x0f84) using an unknown chip (DeviceId 0x2527) from Matrox#
**********
Látható, hogy két videókártyát talált a program:
-Matrox (PCI:1:0:0) ,
-S3 Trio64V2/DX or /GX (PCI:0:11:0)
Fontos, hogy amikor a parancsot futtatjuk ne legyen működő grafikus felület a gépen!
Screen sorszám: A beállítás használata akkor célszerű, ha egy PCI bejegyzés több mint egy képernyőhöz tartozhat. Értéke 0-tól indulva egyesével növekvő szám. Az elsődleges képernyőhöz tartozó sorszám mindig a 0.
Chipset "chip_készlet": A grafikus kártyán olvasható chip-készlet neve. Ezt ha a fő-chip-en ventillátor van a kártya dokumentációjából tudhatjuk meg.
Options: Az opciókat tartalmazó rész előfordulhat a Device részben is. A beállításokat az eszköz-specifikus doksiból szedhetjük össze.

II./ MONITOR SECTION: Ez a rész a monitorunk képességeinek megfelelően szabályozza a videókártya által diktált tempót, pontosabban frekvenciákat. A monitor rész általános felépítése valahogy így néz ki:
**********
Section "Monitor"
Identifier "Monitor0"
VendorName "Monitor Vendor"
ModelName "Monitor Model"
HorizSync 31.5-64.3
VertRefresh 50-70
Option "dpms"
Modeline "1400x1050" 129 1400 1464 1656 1960 1050 1051 1054 1100 +HSync +VSync
Modeline ...
EndSection
**********
A részek rövid magyarázatában csak a szükséges részekről írok röviden, hiszen ez az egyik legjobban dokumentált rész az XF86Config fájlokon belül.
Identifier: megadja a monitor nevét, amire a későbbiekben tudunk hivatkozni az XF86Config-4-es fájlon belül.
VendorName "forgalmazó": opcionális bejegyzés, a monitor gyártójának nevét tartalmazza.
ModelName "model": opcionális bejegyzés, a monitor nevét tartalmazza.
HorizSync frekvencia, VertRefresh függőleges-frissítés: ez a két számpár a monitorunk képessíégeinek megfelelően mutatja a maximális terhelhetőségi értékeket. Ezen értékek általában megtalálhatóak a monitor doksijának végén, a teljesítmény összesítésnél, illetve néha a monitor hátulján. Fontos, ha nem jól választjuk meg ezen értékeket, akkor a monitorunk, főleg a régebbiek maradandó károsodást is szenvedhetnek.
Gamma piros zöld kék: ezzel az opcióval módosíthatjuk a piros, zöld, kék színek mértékét az értékek 0.1 és 10.0 között változhat, az alapérték 1.0.
UseModes "mód-változat azonosító": a Modes részben levő sorokra lehet ezzel az azonosítóval hivatkozni.
Mode "elnevezés": opcionális sor, amivel megadhatjuk az egyes képernyő-felbontásokhoz kapcsolódó videó-mód beállításokat.
ModeLine "name" mód-leíró-rész: ez a rész használata is az előbbi kettőhöz kapcsolódóan szükségtelenné válhat. Ez, illetve az előbbi UseModes, Modes rész használata opcionális, mivel a 4.*-os X tartalmazza az alapértelmezett VESA módokat. Ha azonban már van olyan ModeLine sorunk, ami már bevált, akkor ne dobjuk el. Ezzel a résszel nem igazán érdemes foglalkozni mivel az xvidtune nevű programmal át lehet szerkeszteni az egyes sorokat. Kézzel történő szerkesztése szintén a monitor tönkremeneteléhez vezethet, ha nem szakértőként kezeljük az adatokat. Használatával emiatt nem foglalkozom.
Options: néhány opció beállításra itt is van lehetőségünk, így pl. a "DPMS", amivel az energia-takarékossági beállítások használatát engedélyezhetjük.


III./ SCREEN SECTION: a Screen rész a videókártya, és a monitor összerendelésére szolgál. Vagyis itt kell megadnunk, hogy melyik videókártyára melyik monitor csatlakozik. Ennek megfelelően több monitor használata esetén többek közt egynél több ilyen részt is tartalmazhat az XF86Config-4 fájlunk. Felépítése az alábbi:
**********
Section "Screen"
Identifier "screen1" # a Screen rész azonosítja
Device "Matrox Millennium G550 1"
# a videókártya azonosítója (identifier) a Device részből.
Monitor "Generic|Generic Monitor, 1280x1024 @ 60 Hz"
# a monitor azonosítója a Monitor részből
DefaultColorDepth 16 # az alapértelmezett színmélység
Subsection "Display" # az egyes színmélységekhez tartozó felbontások megadása.
Depth 8 # színmélység
Modes "1280x1024" "1024x768" "800x600" "640x480"
# használható felbontások
EndSubsection
Subsection "Display"
Depth 16
# mivel a DefaultColorDepth értéke 16, így csak az itt lévő felbontások lesznek használhatóak.
Modes "1280x1024" "1024x768" "800x600" "640x480"
...
EndSubsection
EndSection
**********
A Screen rész több DISPLAY SUBSECTION részt tartalmazhat, amelyek még az előbb látott lehetőségeken kívül igen sok beállítási lehetőséget tartalmaznak, de a hely szűke miatt... .

IV./ DRI SECTION: Ez egy speciális rész, ami a DRI modul beállítására szolgál (a felületi kitöltések minőségén javít). Részletesen a README.DRI foglalkozik ezzel az XF86Config-4 résszel.

V./ VENDOR SECTION:
a videókártya gyártója által a kártyához megadott opciók megadására szolgál.

VI./ SERVERLAYOUT SECTION:
Ez a rész tartalmazza az eddigiek összegzését. Lássunk egy példát:
**********
Section "ServerLayout"
Identifier "layout1" # a rész tetszőleges számunkra beszédesebb elnevezése
Screen "screen1" # a használandó Screen rész azonosítója
# a használandó beviteli eszközöket tartalmazó részek azonosítói:
InputDevice "Mouse1" "CorePointer"
InputDevice "Keyboard1" "CoreKeyboard"
EndSection
**********
Ezzel a résszel még részletesebben foglalkozunk a későbbiekben, hiszen itt a több monitor használatához szükséges további beállításokat kell elvégeznünk.

1./ Egy monitor - egy videókártya beállítása:
Ezzel már nem kívánok részletesen foglalkozni, hiszen az eddigi részek erről szóltak valamilyen szinten. Inkább csak néhány ötlettel szeretnék segíteni. Én csak két rendszert néztem igazán a teszt során a Mandrake 8.1-8.2-t és a Debian-t. A manuális XF86Config-4 fájl módosításhoz elegendő információval rendelkezünk. Ha mégsem menne először a dolog és csak a parancssor állna a rendelkezésünkre, akkor a következő eszközök segítenek a beállítások elvégzésében:
-Mandrake: Xdrakres
-Redhat: setup
-Suse: Yast
-Debian: dpkg-reconfigure xfree86-common (itt a dpkg-reconfigure -help segíthet a megfelelő parancs kiválasztásában)

2./ Két monitor - egy videókártya beállítása:
Két monitor beállítása már macerásabb, mivel itt nem valószínű, hogy teljesen azonos teljesítményű monitort sikerül beszereznünk és emiatt azokat külön-külön be kell állítani. A mellékelt CD-k valamelyikén szerepelnie kell a teszthez használt XF86Config-4 fájlnak, ez alapján próbálom meg elmagyarázni a beállításokat, és azok sorrendjét. Először Mandrake 8.1 alatt próbálkoztam a Matrox G550-es videókártyát beállítani. Az Xdrakres nagy valószínűséggel fel fogja ismerni, ha a kártyánk támogatja a több monitor használatát. Ebben az esetben az első menöben meg fog jelenni egy Xinerama beállításra vonatkozó beállítási lehetőség. Ami zavart az egészben az az, hogy a program készítői két azonos típusú, teljesítményű monitorban gondolkodtak, ezért a beállítás eredményeként mindkét monitor-kimenetre ugyanolyan típusú monitort állíthatunk be a programmal. Debian alatt maradt az 'mc' az XF86Config-4 szerkesztésére. Egyébként ez utóbbival szerintem jobb eredményt lehet elérni. A javasolt sorrend annak érdekében, hogy ne járjanak úgy próbálkozók (hozzáteszem a 14''-os monitor még erősen a '90-es évek elejének egy csodája volt), hogy egy szervizt is útba kelljen ejteni:
-Valamelyik eszközzel állítsuk be a gyengébb monitort, és az így keletkezett fájlt mentsük le valamilyen néven, majd a beállításokat végezzük el a másik monitorra is. Ha már van egy XF86Config fájlunk, amivel már használtuk valamely monitort és jól működött, akkor használjuk azt. Teszteljük minkét esetben az új beállításokkal külön-külön a két monitort. (Az X-et a CTRL+ALT+BACKSPACE billentyűkombinációkkal tudjuk újraindítani)
-Ezek után válasszuk ki valamelyik újonnan készült fájlt, és szerkesszük át az igényeinknek megfelelően:
Az általam készített fájlban a következő részek találhatóak meg:
Section "Files" a Fontok, és a színsémák használatához.
Section "InputDevice" külön a billentyűzethez, és az egérhez.
Section "Module" a különböző kiegészítő lehetőségek használatához.
Két "Monitor" rész a 17colos és a 14colos monitorokhoz hasonló azonosítóval. Mint látható a Modeline-ok használata nem feltétlenül szükséges. A frekvencia-tartományok megadásánál különösen figyeljünk.
Ezt két "Device" rész követi "Matrox Millennium G550 1" és "Matrox Millennium G550 2" néven. Látható, hogy a két rész között csak az azonosítók neve tér el.
Két Screen rész következik, ahol összerendeljük a videókártyát a monitorral. A "screen1" részhez a "Matrox Millennium G550 1" és a "17colos" monitor kapcsolódik 16 bites színmélységgel, "1280x1024"-es alapértelmezett felbontással. A "screen2"-es részben a "Matrox Millennium G550 2"-höz rendeltük hozzá a "14colos" monitort 16 bites színmélységgel, "800x600"-as alap felbontással (ennél sajnos ez nemigen bírt többet).
Engedélyeztem a "ServerFlags" részben az AllowMouseOpenFail opció használatát, és a "DRI" részben a renderelés használatát.
Az InputDevice sorokban az egér, és a billentyűzet beállításait tartalmazó részekre hivatkozhatunk.
A "ServerLayout" rész tartalmazza az egész fájl beállításait összesítve "layout1" azonosítóval:
A "Xinerama" "on" opció feladata az, hogy a két monitoron megjelenő X egy ablakkezelőt használjon úgy, hogy az egér, és az ablakok szabadon mozgathatóak legyenek a két monitor között és az egész felület egyetlen kiterjesztett asztalként váljék kezelhetővé. Ha ezt a beállítást kihagyjuk, akkor kétszer indul el a kiválasztott ablakkezelő a két monitoron. Köztük az egér áthúzható, de az ablakok nem áttehetők egyik monitorról a másikra.
Meg kell adnunk, hogy melyik monitorhoz kapcsolódó rész legyen az alapértelmezett (Screen "screen1"). Például, ha KDM-et használunk, akkor ennek az ablaknak a közepén jelenik meg a bejelentkező ablak.
Ezek után meg kell adnunk a két monitoron megjelenő kép egymáshoz való viszonyát. Több variáció lehetséges:
**********
"screen2" RightOf "screen1": a "screen2" "screen1"-es jobb oldalára kerüljön.
"screen2" LeftOf "screen1": a "screen2" "screen1"-es bal oldalára kerüljön.
"screen2" Above "screen1" vagy "screen2" Below "screen1": a "screen2" a "screen1" fölé/alá kerüljön.
Screen "screen2" Relative "screen1" 800 300: a "screen2" bal felső sarka a "screen1" megfelelő sarkához képest 800 pixelnyire vízszintesen és 300 pixelnyire függőlegesen legyen eltolva. Ezzel tehát két egymás valamilyen szinten átfedő képernyőt tudunk létrehozni.
**********
(A két monitor használatára még jellemző az is, hogy amíg megy az X a gépen, az amúgy karakteres konzolok tartalma használatukkor mindkét monitoron ugyanúgy válik láthatóvá. )

WindowMaker: A képen látható, hogy a jobb oldalra került monitor kisebb felbontásának az az eredménye, hogy a jobb oldali képernyő nem jeleníti meg a háttérkép alját.

KDE2: Az előbbi beállítás KDE alatt annyit jelent, hogy nem látjuk pl. az órát, ami a kpanel jobb oldalán van.

3./ Két monitor - két videókártya beállítása:
Az XF86Config-4 fájl felépítése szinte teljesen azonos az előbbi esetben vizsgálttal, ezért csak a különbségekkel foglalkozom.
Itt a második "Device" részben az S3-as kártya adatai szerepelnek, illetve a második "screen1" azonosítójú Screen részben erre a kártyára hivatkozunk.
**********
Section "Device"
Identifier "S3 VIRGE (generic) 1"
Driver "s3virge"
Option "DPMS" "on"
BusID "PCI:0:11:0"
EndSection
...
Section "Screen"
Identifier "screen1"
Device "S3 VIRGE (generic) 1"
...
EndSection
**********
A különbség elvileg csak ennyi lenne, de úgy gondolom több buktatója van ennek a változatnak az előzőhöz képest. Néhány ezek közül amikbe beleszaladtam:
- Eredetileg S3 Trio64V2-es kártyám volt, amit ugyan felismert az X, de drivert nem tartalmazott hozzá (azóta a 4.2-es X-ben legjobb tudomásom szerint már szerepel)
-Nem feltétlenül fogadta el a két képernyő egymáshoz való viszonyát (nem volt mindegy, hogy melyik a jobb, illetve a bal oldali), és nem volt mindegy neki, hogy melyik az alapértelmezett monitor (Screen "screen1"). Csak a mellékelt XF86Config-4 fájlnak megfelelően volt hajlandó megfelelően működni.
-Ha az X egyszer már elindult, akkor egy videókártya esetén mindig sikerült neki a második monitort is megfelelően elindítani. Két videókártya esetében azonban ez nem mindig sikerült. Ilyenkor a konzolon megszokott karakterek jelentek meg a második S3-ra kapcsolódó képernyőn különböző színekben tündökölve. Ez úgy gondolom, hogy nagyrészt az S3-as meghajtóprogram tökéletlenségének eredménye.
Az ábrán látható, hogy ugyanazokkal a WindowMaker beállításokkal a háttérképet kétszer jelenítette meg.




Összefoglalva, ha két hasonló típusú, X által is jobban támogatott videókártyát használtam volna, akkor várhatóan kellemesebb kaland lett volna ez a teszt.

4./ Xnest, X az X-ben:
Az Xnest egy működő X szerverre építve képes egy ablakban elindítani az igényeinknek megfelelően több grafikus felületet. Használata viszonylag egyszerű, hiszen tulajdonképp 3-4 lépés után egy újabb működő X felületet kaphatunk. A szükséges lépések:

• Telepítsük fel az Xnest-et tartalmazó csomagot.
• Indítsuk el a grafikus felületet, és azon belül valamilyen parancssori eszközzel futtassuk le a következő parancsokat:

Először a 'set parancsot, hogy megtudjuk mi a DISPLAY változó értéke:
[tothb1@linux tothb1]$ set
***
DISPLAY=:0.0
***
Majd ennek megfelelően indítsuk el az Xnest szervert a következő paranccsal:
[tothb1@linux tothb1]$ Xnest -fp
/usr/X11R6/lib/X11/fonts/misc,/usr/X11R6/lib/X11/fonts/Type1,/usr/X11R6/lib/X11/fonts/75dpi,/usr/X11R6/lib/X11/fonts/Speedo :1.0
Hogy mit is tartalmaz a parancs:
-fp paraméterrel megadhatjuk az XF86Config-4 fájlban lévő betűkészlet elérési útvonalakat. Csak ezeket fogja tudni használni az Xnest szerveren elindított grafikus felület.
:1.0 a DISPLAY változó értékének egyel megnövelt értéke, fontos, hogy ne legyen ugyanezzel a DISPLAY értékekkel futó X.
Ha mindent jól csináltunk, akkor a grafikus felületünkön belül meg fog jelenni egy üres X (a hangyák háborújával).
Ezek után én csináltam egy szkriptet (xinitrc ), amivel gyorsan elindítható valamilyen grafikus felület néhány más programmal. Lássuk mit tartalmaz egy kis magyarázattal:

**********
 [tothb1@linux tothb1]$ cat ./teszt
A szkriptet futtató shell neve:
#!/bin/sh
A célfelület megadása. Ha ez nincs, akkor a jelenlegi ablakkezelő ablakában kerülnek végrehajtásra a további parancsok. A DISPLAY változó értéke azonos az Xnest indításakor megadottal:
export DISPLAY=:1.0
Elindtunk két xterm-et (fontos a parancsok végén az &, mivel ha ez nincs minden sor végrehajtása után le kell nyomnunk az Enter gombot.) :
xterm -fn 7x13bold -geometry 80x32+10+50 &
xterm -fn 9x15bold -geometry 80x34+30-10 &
Egy órát is indítsunk a próba kedvéért, és állítsuk be a háttér színét is:
oclock -geometry 70x70-7+7 &
xsetroot -solid midnightblue &
És a legutolsó lépésként indítsuk az ablakkezelőt magát (itt ne legyen & jel a sor végén!):
wmaker
**********
Az xnest-el való ismerkedést Mandrake 8.2 alatt tettem meg. Amikor telepítettem az xnest-et két telepíthető csomagot találtam, egyet az XF86-hoz, és egyet gdm-Xnest néven. Az eddig leírtak az XF86-hoz tartozó változatra igazak. A gdm-hez kapcsolódó válozat automatikusan elvégzi a felületi beállításokat, majd ezt követően egy gdm bejelentkező ablakot jelenít meg az Xnest-es X felület ablakában. Erről a bejelentkező képernyős ablakból ugyanúgy indíthatunk el egy felhasználói felületet, mint a szkriptes példánál láthatóvá válik. A nagy különbség az a két változat közt, hogy a gdm-es változat esetében a beállításokkal nem kell foglalkozni, plusz könnyedén bejelentkezhetünk valamelyik másik felhasználó nevével is. A példaként látható képen egy gdm-Xnest és egy XF86-Xnest látható a KDE felületen.




5./ X a szomszéd gépéről:
Az utolsó X-el foglalkozó példa azt szeretné bemutatni néhány sorban, hogy hogyan tudjuk engedélyezni - a hálózatunk lehetőségeitől függően - a grafikus bejelentkezést egy másik számítógépről, és erőforrásaink használatát. Jelen esetben egy két számítógépből álló igen komoly hálózatról lenne szó. Az X kiszolgáló a 192.168.1.1-es IP című számítógép. Ennek X-ét szeretnénk használni a 192.168.1.2-es gépről. Nagy buktatója lehet a próbálkozásoknak a rosszul beállított hálózat nekem is ezzel gyűlt meg a bajom. A hálózat beállítására az etherconf programot szoktam használni Debian alatt, és a ppp kapcsolat miatt nem szabad beállítanom a gateway-t, de sajnos időnként elfelejtem kiemelni a nem megfelelően kitöltött a /etc/network/interfaces fájlból. Ha a hálózatot beállítottuk, akkor el kell döntenünk melyik grafikus bejelentkező felületet szeretnénk használni. Én a KDM-es (kdm 2.2.2-14-es verziója volt a gépen a tesztkor) bejelentkezést szoktam használni, ezért próbáltam ki először.
Első lépésként engedélyeznünk kell az X elérését más munka-állomásokról is. Ehhez az xhost parancsot célszerű használni. Ezen parancs használata a Gnome hálózati beállítása, vagy az Xscreensaver használatakor is jól jöhet. Az első példa a saját gépünk X-éhez való hozzáférést engedélyezi a saját gépünkről ( a '+' a host-név előtt a hozzáadást jelenti, ha '-' szerepelne ugyanitt, akkor ugyanez a parancs a jogok elvételét jelentené). A parancsot egy x alól indított konzolon adjuk ki:
xhost +localhost
vagy
xhost +localhost.localdomain
Ezt követően meg kell osztanunk a gépünk X-ét más számítógépek számára is:
xhost +debian
vagy
xhost +debian.domain.net
Azt, hogy pontosan ki számára legyen elérhető az X azt az Xaccess fájlban lehet beállítani.
Xaccess:
* # mindenki számára elérhetővé tesszük a szolgáltatást
vagy
*.domain.net # csak a *.domain.net nevű gépek számára tesszük elérhetővé a szolgáltatást.
Az érvényes Xaccess fájlt mindig a kiválasztott Felület Kezelő (Desktop Manager) saját könyvtárában találjuk meg. Például:
/etc/kde2
/etc/X11/gdm
/etc/X11/xdm
Az X Felület Kezelők általában úgy állítják be az X-et, hogy a külső kérésekre ne figyeljen. Ezért az Xservers (az előbb szerkesztett Xaccess fájllal azonos könyvtárban lévő) fájlban az alábbi sort kicsit módosítanunk kell:
#:0 local@tty1 /usr/X11R6/bin/X -dpi 100 -nolisten tcp vt7
:0 local@tty1 /usr/X11R6/bin/X -dpi 100 vt7#
Az X szolgáltatás a 177-es portot használja alapesetben, az xdmcp szolgáltatást használva. A szolgáltatás engedélyezéséhez, elindításához ezek után már csak egy lépés van hátra, a kdmrc fájlban a látható helyen false érték átváltása true-ra:
[Xdmcp]
Enable=true
A gdm (gdm 2.2.5.5-2) esetében csak az utolsó beállítás esetén van eltérés, mivel itt a gdm.conf fájlban kell ugyanezt beállítani:
[xdmcp]
Enable=true
Ha mindezt megtettük, akkor indítsuk újra az X-et, és nézzük meg a netstat parancs kimenetét:
debian:/home/tothb1# netstat -ua
Active Internet connections (servers and established)
Proto Recv-Q Send-Q Local Address Foreign Address State
...
udp 0 0 *:xdmcp *:*
Fontos, hogy a *:xdmcp szolgáltatás megjelenjen a listában, ha ez nem megy, akkor ne is menjünk tovább, mert valamit sikerült elrontani, vagy kihagyni a beállítások során.
Ezek után térjünk át a kliensre dolgaira. A kliens gépen igazán csak egy fontos dolgunk van, telepítsük fel az X futtatásához szükséges programokat, és állítsuk be azt. Illetve természetesen az hálózatot is állítsuk be. Minkettőt külön külön teszteljük, majd próbálkozzunk a következő paranccsal:
X -query 192.168.1.1 :1.0
A :1.0 a sor végén amiatt volt nálam szükséges, mivel a :0.0-án már futott a kliens gép kdm-je. Az így megjelenő bejelentkező felületen be tudunk jelentkezni a szerver gépre, és használni tudjuk annak erőforrásait.

Nos, ennyi lett volna az X bemutatása egy rövidített változatban. A használt XF86config-4 fájlok itt találhatóak . Remélem tudtam segíteni :-)

tothb1@freemail.hu