.

A boot és a shutdown áttekintése Azt a folyamatot, amely a számítógép bekapcsolása után az operációs rendszer betöltését végzi, rendszerindításnak vagy boot-nak nevezzük.6.1 A ''boot'' (csizma) név egy olyan képből származik, mely szerint a számítógép ilyenkor felhúzza a csizmáját (bootstrap).     A bootstrap közben a számítógép először egy kicsiny kóddarabot, az ún. bootstrap loader-t tölt be, ami aztán folytatja a betöltést és elindítja az operációs rendszert. A bootstrap loader általában a merevlemez vagy floppi meghatározott helyén található. Annak, hogy ez a folyamat ilyen kétlépéses, az az oka, hogy egy operációs rendszer nagy és bonyolult, de a legelső kód, amit a számítógép betölt nagyon kicsi kell legyen (pár száz bájt), hogy ne legyen nagyon bonyolult a firmware.   Különböző számítógépek különböző módon csinálják a bootstrap-et. A PC-ken a számítógép (pontosabban a BIOS) beolvassa a (floppi vagy merev) lemez első szektorát (amit boot szektornak nevezünk), és ennek tartalma a bootstrap loader. Ez fogja az operációs rendszert ténylegesen betölteni a lemez valamely más részéről, esetleg egészen máshonnét.   A Linux betöltődése után inicializálja a hardvert és az eszközvezérlőket, és lefuttatja az init  parancsot. Az init  egyéb processzeket indít, melyek pl. engedélyezik a felhasználói bejelentkezéseket. A részletesebb tárgyalás később következik. Egy Linux rendszer leállításához először minden processznek megszakító jelet kell küldeni, hogy lezárhassák a fájljaikat, és rendbe tegyenek mindent, mielőtt meghalnak, azután a fájlrendszereket és a swap területeket csatolja le a rendszer, végül egy üzenet kerül a konzolra, azzal a tartalommal, hogy most már lekapcsolható a számítógép. Mint már korábban említettük: ha a megfelelő rendszerleállítás elmarad, a lemezek sérültté válhatnak, fájlok veszhetnek el, stb.

Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve (első javított változat; SAG-HU 0.6b1)