A Linux gyermekkora (0.11-0.99)
1991. december 19-től, a 0.11-es változat kibocsátásától számíthatjuk a Linux gyerekkorát. Ez volt az első önálló rendszer, tehát nem kellett Minix a használatához. Sok olyan tulajdonsággal rendelkezett, amely jelezte, hogy itt valami komoly készül. Ezeket Linus felsorolásában adjuk közre:
A 0.11-nek a következő újdonságai vannak:
A 0.12-es változat 1992. január 15-én látott napvilágot, néhány bővítéssel: Már volt init/login szolgáltatás (nem root-ként kellett először bejelentkezni, és inicializálni a rendszert), közeledett a POSIX szabványhoz, virtuális memóriát is használt és kissebb korrekciókat tartalmazott.
Ez egy elég stabil változat lett, ekkortól kezdődött el a Linux igazi hódítása. A 0.12-es Linuxot ugyanis elkezdték használni ``egyszerű'' felhasználók is, nemcsak megszállottak.
Szintén ehhez a változathoz kapcsolódik a Linux fejlesztésének kiszélesedése: a 0.12-es már lényeges részeket tartalmazott, melyeket nem Linus Torvalds írt. Pl. a ``job control''-t Theodore Ts'o, a virtuális konzolokat Peter MacDonald programozta.
Az így előálló rendszer már több vonatkozásban jobb volt a Minix-nél, de még mindig nem volt látható, hogy ebből akkora mozgalom lesz, mint ami mára kialakult.
A sikeren felbuzdulva a verziószám hirtelen ugrott: a 0.95-ös 1992.\ márciusában, a 0.96 áprilisban lett kibocsátva. Ekkortól kezdve hihetetlen ütemben gyarapodott a Linux-felhasználók és -programozók száma.
Ekkor a verziószám hirtelen ``befékezett''. 1993. decemberében a verziószám 0.99pl14 volt. (A pl14 a ``patch level 14'' rövidítése, azaz ez a 14.\ javított változat.) Bár a 0.95-ös verziótól kezdve a szolgáltatások száma, a megbízhatóság, és sok egyéb szempontból jelentős javulás következett be, és hihetetlenül sokan használták ezeket a rendszermagokat, az 1.0 verziószámot csak akkor merték kiadni (1994. elején), amikor a POSIX szabvánnyal való kompatibilitás kielégítővé vált.
A 0.95-0.99 rendszermagra épülő rendszereknek óriási népszerűségük volt. Egyes egyetemeken, pontosabban azok bizonyos intézeteiben gyakorlatilag likvidálták az összes nem Linux-os programot, és a PC-ken nem lehetett DOS-t vagy Windows-t találni. (Legfeljebb a titkárságokon.) Ez főleg olyan helyeken következett be, ahol a kutatók UNIX alatt dolgoztak, mert egy Linux-os PC-n otthon is fejleszthették a programjukat, és ezeket egyszerű volt az intézet nagykapacitású gépeire áttenni. (Egyik ismerősöm személyesen tapasztalta ezt 1993-ban a Würzburgi Egyetem Csillagászati Tanszékén: szó szerint senki sem használt DOS-t, még otthon sem, legfeljebb a kedvenc játékprogram futtatására. Az otthoni Linux-os gépen kifejlesztett, tesztelt programok gond nélkül áttehetők voltak az intézet CRAY gépére.)
Hazánkban ekkortájt (1993) kezdett igazán elterjedni a Linux, mert ekkorra kötötték be a felsőoktatási intézmények nagy részét az Internetbe, így sokaknak megnyílt a lehetősége a Linux beszerzésére.
Megjegyezzük, hogy a 9.1 fejezetben pontosan megadjuk a kernelek megjelenési időpontjait.
A Linux és a Minix szétválását meggyorsította, hogy a Minix szerzője, Andrew Tanenbaum nem nézte jó szemmel a Linux-ot. Alapvetően elhibázottnak tartotta a Linux rendszermag típusát; Linus Torvalds ugyanis ún.\ ``monolitikus kernelt'' írt, míg Andrew Tannenbaum (elméleti megfontolások alapján) a ``mikrokernelt'' jobb választásnak tartotta. Sajnos, a vitába személyes elemek is keveredtek, és a vita jórészt az Internet hírcsoportjaiban zajlott, meglehetősen nagy nyilvánosság előtt. Így kissé ideges hangulatban zajlott le a Minix és a Linux szétválása.
Csak ízelítőül:
Andrew Tannenbaum:
Továbbra is fenntartom azt, hogy 1991-ben monolitikus kernelt tervezni alapvető hiba. Örülj, hogy nem vagy a tanítványom. Nem kapnál túl jó minősítést egy ilyen tervezésre :-)
Linus Torvalds:
Az Ön foglalkozása professzor és kutató: Ez egy pokolian jó mentség a Minix némely agysérülésére.
Andrew Tannenbaum (1992-ben):
A Linux elavult!
Mivel nem ismerem a Minixet, ezért nem tudok döntőbíró lenni a vitában, de mára a Linux felhasználók száma, alkalmazások sokrétűsége, és egy csomó más szempont szerint nagyságrendekkel veri a Minix-et. Talán elég azt megjegyezni, hogy a Linux-szal kapcsolatos angol nyelvű hírcsoportok száma több, mint 10, és magyarul is jópár (kb. 6) Linuxos hírcsoport működik, míg a Minix-szel csak egy foglalkozik az egész világon, melynek forgalma össze sem vethető a magyar Linux-listákéval sem.
Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a Minix azért sem terjedhetett annyira, mint a Linux, mert nem szabadterjesztésű. Ennek ellenére az valószínűsíthető, hogy Andrew Tanenbaumnak nem volt igaza abban, hogy a Linux alapvető szervezése teljesen hibás, mert alapvető hibákkal nem lehetne egy rendszer ennyire stabil, és nem is terjedt volna el. Talán személyes ambícióit sértette, hogy egy egyetemista az övénél használhatóbb rendszert hozott össze, mely mellett a Minix elhanyagolható szerepet játszik. Mindenesetre sajnálatos, hogy ilyen veszekedésekre is sor kerülhet komoly szakemberek között.