A szabad szoftverek (freeware) és a GNU project
A Linux szabad szoftverként terjed. Első pillanatra ez furcsa lehet, azonban ha a számítástechnika történetét megnézzük, rájöhetünk, hogy ez nem mai találmány.
Az mai értelemben vett számítástechnika az 50-es években indult. Ekkor a gépek építési és karbantartási (hardver) műveletek nagyságrendekkel több emberi munkát igényeltek, mint a programok (szoftver) készítése. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy igen drága volt az elektronikai berendezések előállítása, másrészről a programok -- mai szemmel -- meglehetősen kis méretűek voltak. (Nem is lehettek nagyok az akkori gépeken.) Ez azt eredményezte, hogy a szoftvereket szabadon, baráti alapon terjesztették íróik, illetve az operációs rendszerek a számítógép tartozékainak számítottak. Még az 1969-ben született UNIX forráskódjának egy változata is szabadterjesztésű volt eredetileg. Később egyes intézmények, cégek is megírták a saját UNIX-változatukat, és ezek némelyikét már komoly összegekért árulták, mindenféle módon védekezve a szabad másolás ellen. (Hasonló jelenség volt megfigyelhető más operációs rendszerek esetén is.) Úgy tűnik, az MS-DOS is sok ötletet szedett a UNIX-tól, ha nem is közvetlenül, de a CP/M-en keresztül. (Pl. faszerkezetű künyvtárstruktúra, standard input-output átirányítás.)
A 70-es évek végén és a 80-as évek elején több programozó nem vette szívesen a nem másolható programok, és az üzleti gondolkodás térhódítását. Szabadságukat korlátozó tényezőnek látták a terjesztésre és a módosításra kirótt korlátokat, amelyek a egyesek meggazdagodását szolgálják csak, miközben jó esetben közepes szintű programok születnek ilyen körülmények között.
Ezért ezek a programozók saját programjaikat továbbra is szabadon közreadták, várták mások módosító javaslatait, esetleg programrészeit, ezek közül a jobbakat beépítették az új verziókba, és így tökéletesítették programjukat. Ez többnyire jobb minőségű szoftverekhez vezetett, mint a nagy cégek korlátozott programozói gárdáinak termékei, amelyek erősen üzleti megfontolások szerint készülnek.
A sok különálló elszánt programozót szerette volna Richard M. Stallman összefogni a 80-as évek első felében azzal, hogy megalapította a ``Free Softvare Foundation''-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), és elindította a ``GNU project''-et. Előbbinek elsődleges célja, hogy alapítványként adományokat fogadhat el, amelyekből gépparkot tarthat fenn és fizethet a programozóknak, utóbbi magát a programozási munkát hivatott koordinálni. A GNU project alapvető célja, hogy egy teljesen szabadterjesztésű programokbóll álló, UNIX-szerű rendszert hozzon össze.
A következő fejezetben ennek 1985-ben megjelent kiáltványából szeretnénk néhány érdekes részt idézni, mert ez érthetőbbé teszi a GNU project alapfilozófiáját, amibe a Linux nagyon szépen beilleszkedik.