A Pine-nak mint postázó programnak két fő feladata, hogy üzeneteket fogad és küld. A második feladatot a "compose message" képernyőn hajthatjuk végre. A főmenüből a C-paranccsal jutunk ide, rendszerint azonnal a fejléc "to:"-mezőjéhez.
PINE 3.95 COMPOSE MESSAGE Folder: INBOX 5 Messages To : Cc : Attchmnt: Subject : ----- Message Text ----- Itt következhetnek az üzenet sorai. Leghosszabb írott sor 80 karakter. ----- Message Text ----- Billentyűparancsok ...
Az üzenetszerkesztő képernyő négy fő részből áll: A legfelső sor a státusz sor. Alatta következnek a fejléc sorai. Nagyjából középen, 14-15 sorban van a szövegterület (message text) - mely soronként szkrollozik. Legalul, két sorban találhatók a képernyő billentyűparancsai - nem pontosan ugyanazok, mint amikor a fejléc soraiban tartózkodunk, és mint amikor a szövegterületen.
A fejléc első sorába, a To:-mezőbe írjuk be annak az email címét, akinek elküldjük az üzenetünket. Ha az Adress book-ban, a címtárban már megvan ez az email cím, akkor elég a becenevet beírni, mindjárt, a szemünk láttára kicseréli a Pine a hozzátartozó email címmel. A fő címzési mezőbe több címet megadhatunk, vesszővel elválasztva. Alkalmazhatjuk a ctrl-t listázó parancsot, amellyel a címtárból több címet kiválaszthatunk.
Enterrel a következő sorhoz jutunk, a "CC:"- (Carbon Copy) mezőhöz. Itt további email címeket, ill. email címeket helyettesítő beceneveket adhatunk meg, olyanokét, akiknek másolatként küldjük el az üzenetet.
A fejléc harmadik mezője az "attchmnt"-feliratot viseli, ami az "attachment"- (hozzáfűzés) szó rövidítése. Itt írjuk be annak a szöveges vagy bináris fájlnak a nevét - akár többnek is -, amit további üzenetként el akarunk küldeni. A levél törzsébe kerül az első üzenet. Jó, ha nem lépik át a 65000 bájtos határt. Az attachment-funkcióhoz külön billentyűparancs van, a ctrl-j-kombináció. Megnyomására szintén ebbe a mezőbe írhatunk, de azon felül használhatjuk a ctrl-t listázó parancsot is. Home-könyvtárunkban lévő fájlok kilistázódnak, közülük kurzorral és enterrel választhatunk.
A Subject-sorban néhány szóval jelezzük üzenetünk tárgyát, ami megjelenik a kapott üzenetek index képernyőjén.
Ezzel a fejlécnek vége, következik az üzenet törzse, a tulajdonképpeni levél. A Pico szövegszerkesztő a Pine beépített editora. Akinek a hálózaton való jelenlét telefonszámlához kötött, az a hosszabb üzenetet vonalon kívül, a DOS szerkesztőjével készítse el, amit az Unix könyvtárából a Pine- ba, annak "Compose" képernyőjének "message text" részében a ctrl-r- fájlbeviteli parancssal olvashat be.
A ctrl-o (pOstpone = elhalasztás) parancssal felfüggeszthetjük a szerkesztést, és amikor visszatérünk ehhez a képernyőhöz, kurzorunk arra a helyre kerül, ahol abbahagytuk. Végleg meggondolhatjuk, ilyenkor a Ctrl-c- (cancel) paranccsal megsemmisíthetjük az addig írott anyagot. A rákérdezésre y-betűvel kell válaszolni.
Nincs jelentősége annak, hogy a fejlécet vagy az üzenet törzsét készítjük el előbb, a küldési parancsot (ctrl-x) mindkét helyen kiadhatjuk. Rákérdez, hogy el akarjuk-e küldeni; ha igen, y-betűvel vagy enterrel kell válaszolni. Ha egy levelünk nem postázható valamilyen okból, akkor az visszakerülhet hozzánk, a feladóhoz. Az elküldött levélről készül másolat, amely megőrzésre a "sent-mail" nevű folderbe kerül.
Más menübe közvetlenül e képernyőről nem mehetünk, még a főmenübe sem. Az üzenet elküldése, felfüggesztése vagy megszakítása után azonban a főmenübe kerülünk. A szokásos betű-parancsok nem használhatók, mert itt nem parancsjeleknek, hanem tényleges betűknek számítanak, ezért kezdődik minden parancs a kontrol-billentyű lenyomásával aminek jele a Pine helpjeiben a (fölfelényíl).
A pine program rendelkezik MIME-képességgel (Multipurpose Internet Mail Extension), Interneten továbbítható többféle kódolási rendszerrel, amellyel nem-szoveges (pl. kép, hang, fax stb.) állományok is küldhetők, így ékezetes levelet tudunk vele írni és fogadni. De nem ajánlatos ékezetes levelek, bináris fájlok közvetlen elküldése, mert sok levelezőprogram nem tudja az ékezetes karaktereket és általában a kiterjesztett kódrendszert kezelni. A hálózatot is eredetileg 7 bites kódokra tervezték, a 8. bit megterheli. Elküldött levelünk különböző utakon, átjárókon keresztül juthat a célállomáshoz (bár a fejlécben meghatározhatjuk az útvonalat). Legjobb, ha UUenkódoljuk a nem-ASCII, nem-szöveges állományokat és üzeneteket, amelyeket a fogadónak majd uudekódolni kell.
A Pine nem írja ki magától, hogy kódolt anyagot küldünk vagy sima szöveget, neki közömbös, hogy az üzenetnek mi a tartalma. Arra vagy nekünk kell rájönni, vagy a küldőnek illik kiírni a Subject-ben, hogy, pl.: "UUENCODE". Az uuencode nevű bekódoló DOS program csinál egysoros fejlécet, kiírja - rendes szöveggel -, hogy itt most kódolt anyag következik; a végén pedig hogy itt van a fájl vége. A nagy fájlt több fájlra bontja. Az uudecode programmal tudjuk k ki- ill. visszakódolni az uuenkódolt fájlt és egybefűzni a részfájlokat.
A ctrl-r parancs az üzenetíróban fájl behozatalát jelenti, fejléc szerkesztésénél a gazdagabb fejléc (rich headerr) kiválasztását eredményezi:
To : Bcc : Newsgrps: Fcc : sent-mail Lcc : Attchmnt: Subject :
Bcc-mezőbe (blind carbon copy) olyanok címeit írjuk be, akik kapnak másolatot a levélről a To-mezőben megcímzett(ek) tudta nélkül.
Newsgroups-mezőben a hírcsoportok üzeneteire válaszolhatunk, amint olvassuk.
Fcc-sorban (file carbon copy) egy folder nevét írhatjuk be, ahol a megírott levelek tárolódnak (ami default beállítás szerint a "Sent-mail), de ezt a konfigurációban átállíthatjuk olyan partnerek üzeneteinek a tárolására, akiknek az itteni címzéssel küldünk.
Lcc-mezőben (list carbon copy) a már beírott címlistából a ctrl-t listázó paranccsal kiválasztjuk azoknak a címeit, akiket a többiek előtt incognito akarunk küldeni.
Az üzenetszerkesztő képernyőn alkalmazható parancsok: