A 2.0.30 verziótól kezdve majdnem minden elérhető modul formában is. Használatuk a következő: ne konfiguráld bele a kernelbe, azaz ne mondj rá y-t a make config alatt. Fordíts egy új kernelt és bootolj vele újra. Menj be megint az /usr/src/linux-ba és add ki a make modules parancsot. Ez lefordítja az összes olyan modult, amely nem szerepelt a kernel konfigurációban és linkeket helyez el rájuk az /usr/src/linux/modules könyvtárban. Lehet őket közvetlenül innen is használni, vagy kiadhatod a make modules_install parancsot, ami elhelyezi őket a /lib/modules/x.y.z könyvtárban, ahol x.y.z a kernel verziója.
Ez különösen a fájlrendszerek esetén lehet kényelmes. Bizonyos fájlrendszereket általában ritkán használnak. Például ha a kezembe kerülne egy msdos floppy, akkor annyit tennék, hogy insmod /usr/src/linux/modules/msdos.o, aztán rmmod msdos ha végeztem. Ez az eljárás kb. 50k memóriát szabadít fel a szokásos működés közben. Egy megjegyzést kell tenni a minix fájlrendszerrel kapcsolatban: a ``mentőlemeznek'' készített kernelbe mindig közvetlenül bele kell fordítani.