c't: Miert kezdtél bele a Linux fejlesztésébe, és mi volt vele a célod?
Torvalds: Kezdetekben alapvetően két ok volt, melyek együttese a Linuxot egyáltalán lehetővé tette. A nyilvánvaló kiváltóok az volt, hogy egyetlen egy használható Unix sem létezett PC-kre, mikor az új 386-osomhoz operációs rendszert kerestem. Az igazi Unixot nem tudtam volna anyagi okok miatt megszerezni, és így végül is a Unixhoz hasonló operációs rendszert, a Minixet vásároltam meg, mely alapvetően csak az oktatásban volt használatos. Egy önmagában aranyos rendszer volt, de semmiképpen sem volt operációs rendszernek nevezhető. A másik a Linuxot kiváltó ok az volt, hogy a 80386-ról többet szerettem volna megtanulni, és főleg az előrehaladott memóriakezelési tulajdonságairól és a beépített processz-kapcsolgatási lehetőségeiről. Ezek voltak azok a kiváltó okok, melyek végül is ahhoz a projekthez vezettek, mely Linux néven vált ismerté, miközben a 80386-ossal való foglalkozás az egész projektet egy operációs rendszer irányába terelte.
c't: Azt mondod, a Minix még távolról sem volt egy igazi operációs rendszer. De ha az ember azokat az iszonyatos nagyságú programokat jobban szemügyre veszi, amelyek a Unix laborokból kerülnek napvilágra, akkor úgy tűnik, hogy egy ilyen rendszert egyedül megírni egy iszonyatosan nehéz feladat.
Torvalds: Oh, egyvalami az oldalamon volt: az elvakultság. Egyszerűen nem tudtam, milyen nehéz lesz. Ahelyett, hogy belegondoltam volna, hogy milyen nagy feladat, egyszerűen nekiálltam, és elkezdtem programozni. Sorról-sorra. Végül is rájöttem, hogy én vagyok a világ legjobb élő programozója (egy olyan nézet, melyet 95%-a az összes programozónak magáénak vall, míg a maradék 5% azt gondolja, hogy ők mindenesetre átlagon felüliek). Egy operációs rendszert írni, nem tűnt tehát túl nagy feladatnak. Ha mások ezt megtették előttem, akkor nekem még jobban megy...nem?! Oké, talán ne vedd túl komolyan, de mindenesetre nincs túl messze az igazságtól.
c't: Annak idején két különböző filozófiájú Unix létezett, az AT&T és a BSD Unix. Ezekívül ott volt még az FSF (Free Software Foundation) specifikációja a jövőbeli rendszerek részére. Hova tennéd a Linuxot ezen rendszereket tekintve?
Torvalds: Mikor a Linuxot elkezdtem, éppen akkoriban kezdődtek megszűnni a legcsúnyább versengések az AT&T és a BSD Unix között, és világosan láthatóvá vált, hogy egy újabb Unix-fajta van kialakulóban. De ez az új Unix sem volt igazából új, hanem egy keverék a két régebbiből. Én magam a SunOS 4.1-et vettem alapul, és megpróbáltam a Linuxot ezzel a rendszerrel és a POSIX szabvánnyal, amennyire csak lehet, kompatibilissé tenni. Így utólag úgy tűnik, hogy pont ez volt a leghelyesebb út, mert végül is minden mai Unix rendszer valamilyen módon tartalmazza a POSIX bővítéseket. Még ma is léteznek különbségek az egyes Unix verziók között, de távolról sem akkorák mint régebben.
c't: Mik a jelenlegi benyomásaid a Linux jelenlegi helyzetéről?
Torvalds: Azt kell mondanom, hogy soha még hasonlót sem vártam volna. Még megközelítőleg sem. Én csak egy rendszert szerettem volna magamnak, a gépemen, addig, amíg egy jobb nem jelenik meg. Az Internetre is csak azért raktam fel, hátha valakit egy hasonló projekt érdekel. Azt hogy millió felhasználóra talál és az Interneten ennyire ismerté válik, soha még csak nem is álmodtam volna.
c't: A Linux fejlesztői gárdájának technikai és szociális fejlődése miképpen változtatta meg szerinted magát az operációs rendszert, és a célokat, melyeket annak idején magad elé tűztél?
Torvalds: A változásokat leginkább két példával tudnám szemléltetni. 1991-ben a feladatok legnagyobb részét magam csináltam, és csak az 1991-es év vége felé szálltak be páran segíteni. Tulajdonképpen egy magányos farkas voltam, aki naponta 10 órát a számítógép előtt ült és kódolt. A céljaim a kezdetekkor? Először csak egy terminálemulációt akartam, később meg szerettem volna saját maga alatt lefordítani az újabb verziókat. Mindezekkel szöges ellentétben manapság napjaimat azzal töltöm, hogy e-maileket válaszolok meg, és a fejlesztést koordinálom... programozás helyett. Nagyon sok nap eltelik úgy, hogy egy sor kódot sem írok (de szerencsére ezt néha azzal ellensúlyozom, hogy pár napig rá sem nézek az e-mail-jeimre, és egy vagy kettő napig megszállottan programozok). A célok természetesen megváltoztak: például a hálózati támogatást gyorsabbá tenni, annyira, hogy az ATM vagy a High-Performane Paralell Interface (HIPPI) ne jelentsenek problémát. Vagy éppenséggel a nem technikai jellegű célok, mint annak a megkísérlése, hogy minél több embert rávegyünk arra, hogy felhasználói programokat írjanak Linux alá. Mindkét munkatípusnak megvannak a maga jó oldalai. Ez az egyik legszebb dolog a Linuxban számomra: soha nem volt unalmas. Teljesen különböző dolgokon dolgoztam, a célok megváltoztak miután a régieket már elértük, és annak a módja is megváltozott, ahogy a rendszert fejlesztjük.
c't: Mikor ezt az egészet elkezdted, semmiféle kapcsolatod nem volt az FSF-el. Manapság pedig például Richard Stallman Linuxra épített GNU-rendszerekről beszél. Látsz összefüggéseket a Linux fejlődése és az FSF fejlődése között?
Torvalds: Az ok, amiért a Linux a GNU Public License-t, mint Copyright-ot használja, az az, hogy hiszek abban, miszerint a Linux (és végül is bármely másik szabad (free) Unix-verzió) a GNU C-Compiler (fordító) nélkül nem lettek volna létrehozhatóak. Az összes többi GNU program végül is hasznos és klassz, de nélkülük is meglettünk volna, mert végeredményben még más verziói is léteznek eme programoknak. De a GNU C Compiler mindezekkel és e szemben abszolúte életadója volt a projektnek.
De nyilvánvalóan van még egy másik összefüggés is, nem csak a segédprogramok. Ez pedig a morális oldal és az a tény, hogy a GPL-t egyszerűen egy nagyon jó ötletnek tartom. Bár ebben nem vagyok annyira dogmatikus, mint Richard Stallman, de azt gondolom, hogy a szabad programok szabad mozgása valamit bebizonyított, amikor olyan rendszereket hozott létre, melyek a kommersz termékekkel versengeni tudnak. Mindezek ellenére hivatalos kapcsolat köztem és az FSF között nincs, és nem gondolom, hogy egyáltalán ilyen kapcsolat szükséges lenne. Megpróbálom a politikát kihagyni abból amit teszek, és a legfontosabb dolgok az az eszme és cél, hogy egy szabadon rendelkezésre álló rendszert kifejlesszünk, amelynek vonzataként az emberek már nem kényszeríthetők rá egy speciális gyártóra vagy egy speciális használati körre.
Persze, létezik bizonyos versengés az egyes szabad projektek között (BSD vagy GNU alapúak), mely természetesen érvényes a Linuxra és a GNU rendszerre is. Mindkét oldal a legjobb rendszert szeretné kifejleszteni, és ezt más és más úton szeretnék elérni. Az ok, amiért Richard Stallman egy Linuxra alapozott GNU-rendszerről beszél például az, hogy számára a szabad programok mozgása a legfontosabb, és hogy számára a szabad programok egy bizonyos fokig magát a célt jelentik. Számomra az elsődleges cél, hogy a legjobb rendszert hozzuk létre, és hogy ez a rendszer szabadon elérhető legyen. Ezt egyszerűen egy nagyon klassz ötletnek tartom. Végül is mindkét csoportnak ez a legfontosabb...a legjobb rendszer, és ha így nézzük, akkor mindkét csoport fejlesztőgárdája ugyanazért a célért dolgozik.
c't: A Linux hihetetlen nagy siker lett. Gondolod, hogy a fejlődés hasonló módon fog folytatódni és az egységességét megtartja? El tudod képzelni, hogy a Linux konkurenciát jelentsen a normál Desk-Top rendszereknek, mint például a Windowsnak vagy az OS/2-nek, a végfelhasználók és a cégek szemében?
Torvalds: A jelen pillanatban a kernel (rendszermag) mindent elintéz, amit elvárhatunk tőle. Ezzel a kernellel a Linux sokkal hordozhatóbb (jobban átvihető más rendszerű számítógépekre), mint a legtöbb másik rendszer. Amennyire tudom, csak a NetBSD-nek van több változata, mint a Linuxnak. A legjobbakkal is konkurálni tudunk, ha a teljesítményről és a feature-ökről van szó. A fejlesztés természetesen továbbra sem marad abba, de az igazán nagy dolgok a Linuxnál valószínűleg máshol fognak jelentkezni: a felhasználóknak szánt programoknál, és a Linux értékelésében a többi rendszerhez képest.
Egy-két fontos dolog már történt e téren: az Adobe nemsokára kihozza a Linux verzióját az Acrobat-Readers-nek, az Office-Suite csomag a StarOffice-tól és egy másik az ApplixWare-től, és természetesen az a sok-sok technikai jellegű program, amik már eddig is léteztek.
Én személyesen éppen úgy, mint az inkább technikai beállítottságú Linux fejlesztői gárda továbbra is, mint eddig, dolgozni fogunk. De az új dimenzió az az ,,átlagos felhasználó'', akit maga az operációs rendszer abszolúte nem érdekel, hanem csak az érdekli, hogy a munkáját jól és minél könnyebben, minél hamarabb el tudja végezni. Én személy szerint igazi célnak azt tartom, hogy Linux a Windows `95-nek, a Windows NT-nek és az OS/2-nek a desktop-piacon igazi konkurenciája legyen. Nem gondolom, hogy egyetlenegy rendszernek kellene az egész piacot bekebeleznie, de a Linux a véleményem szerint hamarosan fontos szerephez fog majd jutni.
c't: Az utóbbi időben sok huzavona volt a felhasználó-interface (kapcsolódás) és ezeknek a használhatósága körül. A Microsoft az új NT-t a Win `95 felületével látta el, és egy egységes WWW-felületet szeretne kialakítani. Az IBM a Workplace Shell-t fejlesztette ki az OS/2 számára objektumorientált felületként. A Linux számára szeptember közepe óta létezik egy CDE felület. A felhasználók számára, akik eddig normál felületekkel dolgoztak, az X felület eléggé szokatlan. A véleményed szerint eme területen miknek kell történnie?
Torvalds: Nem gondolom, ez az X Window a többi grafikus felület ellen - kérdése lenne. Az X alapvető ígéretei mind a mai napig érvényesek, és talán még fokozattabban mint akkoriban, mikor az X napvilágot látott: hordozhatóság és hálózatfüggetlenség. És egyébként is, abszolúte nem nehéz egy X felületet jól kinézőre konfigurálni. A CDE pont ezt próbálja, de a szememben ez a próbálkozás egyrészt túl drága, másrészt pedig nem szabad (free) program. De vannak más projektek is. A normál Linux Window-Manager (ablakkezelő) például (fvwm) nagyon sok lehetőséggel rendelkezik, és épp úgy a kezelésében, mint a kinézetében igazán sokrétűen konfigurálható. Már az fvwm95 is létezik, mely úgy néz ki, mint a Windows `95. A Caldera ugyancsak kihozott egy új felületet, amely igen könnyen kezelhető. Nem hiszem, hogy ténylegesen a felület lenne a probléma, még akkor sem, ha általában az emberek azt a rendszert helyezik mindig előtérbe, amelyiken legelőször elkezdtek dolgozni.
Az igazi probléma a Unix-szal - és a Linux-szal -, hogy hiányoznak az olcsó felhasználói programok. Persze, természetesen meg lehet venni mondjuk a FrameMaker-t és még sok más programot is Unixra, de őszintén szólva, magánemberek számára egyrészt túl drágák, másrészt pedig igen nehezen beszerezhetőek. Azok a Unix-kedvelők akik azt hangoztatják, hogy a Unix felhasználói programok jobbak, mint a hasonlóak Windows-ra vagy Mac-ra, egyszerűen azért tévednek, mert Unix alá egyszerűen nem létezik annyi program, mint a többi rendszerre. És pont itt remélem, hogy a Linux a jövőben ezen majd változtat. Linux a hordozhatóságát az utóbbi időben igazán megnövelte. Egy-két jele már látható annak, hogy hasonló javulás a felhasználói programok terén is várható majd. Az utóbbi hónapokban 3 különböző, az MS-Office-szal összehasonlítható programcsomagot volt szerencsém kipróbalni. Egy évvel ezelőtt még abszolúte semmilyen ezekhez hasonló nem létezett.