A példák feltételezik, hogy van a gépeden GNU tar, find, és xargs. Ezek eléggé szabványosak; ez nem okozhat problémát. Továbbá feltételezem, hogy ismered a géped fájlrendszerének felépítését; ha nem, akkor nagyon fontos, hogy legyen egy másolatod a mount parancs normál működés melletti outputjáról (vagy a /etc/fstab tartalma, ha el tudod olvasni). Ez az információ fontos, és csak akkor változik meg, ha újrapartícionálják a merevlemezt, installálnak egy újat, újratelepítik a rendszert vagy valami hasonló.
Az aktuális ,,stabil'' kernel verzió a dokumentum megírásának idején a 2.0.30 volt, tehát a hivatkozások és példák erre a verzióra vonatkoznak. Bár megpróbáltam annyira verziófüggetlen lenni, amennyire lehetséges, a kernel állandóan fejlesztés alatt áll, így minden újabb verzióban elkerülhetetlenül lesznek bizonyos különbségek. Ez sem okozhat nagy problémákat.
A linux kernel forrásnak két változata van: ,,stabil'' és ,,fejlesztői''. A stabil verziók az 1.0.x -től kezdődtek és páros számot viselnek. Tehát az 1.0.x, az 1.2.x és a 2.0.x is stabil. Ezeket tartják a legstabilabb, legkevésbé hibás kernelnek a kibocsátás idején. A fejlesztői kernelek (1.1.x, 1.3.x, 2.1.x, stb.) tesztelésre valók, és olyanoknak szánják, akik hajlandóak új és esetleg sok hibával teli kerneleket kipróbálni. Ne mond, hogy nem szóltam.