A mount szokásos formája:
mount -t type device dir
Ez arra utasítja a kernelt, hogy a device eszközön talált type típusú fájlrendszert a dir könyvtárhoz csatolja. A dir esetleges korábbi tartalma, tulajdonosa és módjai eltűnnek amíg ez a fájlrendszer csatolva marad, és a dir elérési út a device-on található fájlrendszernek felel meg.
A hívás három formája ténylegesen nem csatol semmit:
A proc fájlrendszer nincs kapcsolatban egy speciális eszközzel, és csatolásakor egy tetszőleges kulcsszó, mint pl. a proc használható az eszközmegadás helyett. (A szokásos none választás kevessé szerencsés: a umount `none busy' hibaüzenete félreérthető lehet.
A legtöbb eszközt egy fájlnév jelzi, amely egy blokkos speciális eszközre mutat, mint pl. /dev/sda1, de van más lehetőség is. Például az NFS (Network File System = Hálózati Fájlrendszer) csatolásakor a device lehet ilyesmi is: knuth.cwi.nl:/dir.
A /etc/fstab fájl (lásd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat, melyek azt írják le, hogy mely eszközöknek melyik a szokásos csatolási pontja és csatolási opciói. Ezt a fájlt háromféleképpen lehet használni:
Így pl. egy /dev/cdrom /cd iso9660 ro,user,noauto,unhide sor az fstab fájlban azt eredményezi, hogy minden felhasználó csatolhatja az iso9660 fájltípusú CD-ROM-ot a mount /dev/cdrom vagy mount /cd parancsokkal. Részletesen lásd az fstab(5) kézikönyvlapon.
A mount és umount programok egy listát kezelnek a pillanatnyilag csatlakoztatott fájlrendszerekről. A lista a /etc/mtab fájlban található. Argumentum nélkül a mount ezt a listát nyomtatja ki. Amikor a proc fájlrendszert csatoljuk (mondjuk a /proc-ba), a /etc/mtab és a /proc/mounts fájloknak hasonló tartalmuk lesz. Az előzőben egy kicsit több információ van, mint pl. a használt opciók, de ez nem feltétlenül a legaktuálisabb.(Lásd pl. a -n opciót lejjebb.) Lehetséges a /etc/mtab-ot egy /proc/mounts-ra mutató szimbolikus kötéssel helyettesíteni, de ebben az esetben bizonyos információkat elvesztünk. (Pl. a ,,hurok eszköz'' (loop device) kezelése kényelmetlenebbé válik.)