Következő: 15.70.5 OPCIÓK Fel: 15.70 less(1) Előző: 15.70.3 LEÍRÁS   Index

15.70.4 PARANCSOK

A további leírásokban `^X' `Control­X'­et jelent, `ESC' az `Escape' billentyűt (pl. `ESC-v' először az `Escape' gomb, majd a `v' megnyomását jelenti.)

h vagy H

Segítség (help): a parancsok összefoglalását jelenti. Ha más parancsneveket elfelejtenénk, célszerű erre emlékezni.

SPACE vagy ^V vagy f vagy ^F

Ha N adott, akkor ennyi sorral előregörget, különben egy képernyőnyivel. (Lásd a `-z' opciót lentebb.) Amennyiben N nagyobb, mint a képernyő mérete, csak a görgetés végeredményét jelzi. Figyelem: néhány rendszer a ^V-t speciális karakternek veszi.

z

Ugyanaz, mint `SPACE', de ha N is adott, ez lesz az új képernyőméret.

ESC-SPACE

Ugyanaz, mint `SPACE', de teljes képernyőnyit görget, még akkor is, ha közben eléri a fájl végét.

RETURN vagy ^N vagy e vagy ^E vagy j vagy ^J

Előregörget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort megjeleníti, még akkor is, ha ez nagyobb, mint a képméret.

d vagy ^D

Fél képernyővel (vagy N sorral) görget előre. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés a későbbi `d' és `u' parancsokhoz.

b vagy ^B vagy ESC-v

Visszafele görget egy oldallal (vagy N sorral). Lásd a `-z' opciót. Amennyiben N nagyobb mint a képernyő mérete, csak a görgetés végeredményét jelzi.

w

Ugyanaz, mint `ESC-v', de ha N adott, ez lesz az új képernyőméret.

y vagy ^Y vagy ^P vagy k vagy ^K

Visszafele görget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort megjeleníti, még akkor is, ha ez nagyobb, mint a képméret. Figyelem: néhány rendszer a ^Y-t speciális karakterként kezeli.

u vagy ^U

Fél képernyővel (vagy N sorral) görget visszafele. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés a későbbi `d' és `u' parancsokhoz.

ESC-[] Vízszintesen balra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor működik a legjobban, ha a `-S' (sorlevágás) opciót is használjuk. [ESC-]

Vízszintesen jobbra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor működik a legjobban, ha a `-S' (sor-levágás) opciót is használjuk.

r vagy ^R vagy ^L

Újrarajzolja a képernyőt.

R

Újrarajzolja a képernyőt, és eldob minden pufferelt bemenetet. Hasznos, ha a fájl nézés közben változik.

F

Előregörget, és megpróbál továbbolvasni, még fájlvég esetén is. Szokásosan ezt a parancsot a fájl végén használjuk. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy olyan fájl végét tartsuk megfigyelés alatt, amely a nézés közben nő. (Viselkedése hasonlít a `tail -f' parancshoz.)

g vagy < vagy ESC­<

A fájl első (illetve N-edik) sorára lép. (Figyelem: lassú lehet, ha N nagy.)

G vagy > vagy ESC­>

A fájl utolsó (illetve N-edik) sorára lép. (Figyelem: lassú lehet, ha N nagy vagy ha N nem adott, de a standard bemenetről, és nem fájlból olvas a program.)

p vagy %

A fájl elejétől számítva a fájl N százaléknyi részére lép. N­nek 0 és 100 között kell lennie.

{

Amennyiben egy nyitó kapcsos zárójel van az éppen legfelsőként megjelenített sorban, a `{' parancs a megfelelő záró `}' jelhez visz. A megfelelő záró jel az alsó sorban fog látszani. Ha a felső sorban több `{' is van, az N számmal adhatjuk meg, hányadiknak keressük a párját.

}

Amennyiben egy záró kapcsos zárójel van az éppen legalsóként megjelenített sorban, a `}' parancs a megfelelő nyitó `{' jelhez visz. A megfelelő nyitó jel a felső sorban fog látszani. Ha az alsó sorban több `}' is van, az N számmal adhatjuk meg, hányadiknak keressük a párját.

(

Ugyanaz, mint `{', de a sima zárójelre vonatkozik.

)

Ugyanaz, mint `}', de a sima zárójelre vonatkozik.

[] Ugyanaz, mint `{', de a szögletes zárójelre vonatkozik. []

Ugyanaz, mint `}', de a szögletes zárójelre vonatkozik.

ESC-^F

Ezt a parancsot két karakter kell kövesse, melyeket zárójel pároknak vesz, és a felső sorban található ``nyitó'' (sorrendben az első megadott) karakterhez kikeresi a ``záró''párját, a `{'-hez hasonlóan. Pl. ,,ESC ^F < >'' a felső sorbeli `<' jelhez tartozó `>' jelet keresi meg.

ESC-^B

Az ,,ESC-^F'' fordított párja: a záró (második) karakterhez tartozó nyitó párhoz görget vissza.

m

Egy kisbetűs karaktert beütve utána, megjelöli az aktuális helyzetet azzal a betűvel.

'(Aposztróf.)

Egy kisbetűs karaktert beütve utána, az ezzel a betűvel megjelölt helyzetbe tér vissza. Egy újabb aposztróf hatására visszatér arra a pontra, ahonnét az utolsó ,,nagy'' mozgásra utaló parancs ki lett adva. Egy ezt követő `^' illetve `$' jel hatására pedig a fájl elejére illetve végére ugrik. A jelzéseket új fájl vizsgálatakor is megőrzi, így ez a parancs bemeneti fájlok közti váltásra is alkalmas.

^X^X

Ugyanaz, mint az aposztróf.

/minta

Előrefele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is adott, az N. ilyet keresi meg.) A `minta' egy szabályos kifejezés, ahogy azt az ed használja. A keresés a második kijelzett sortól indul. (Lásd még a `-a' és `-j' opciókat.) Néhány karakternek speciális jelentése van, ha a `minta' elején szerepel; a keresés típusát módosítják, és nem magát a karaktert jelentik:

^N vagy !

Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a mintához.

^E vagy *

Több fájlban is keres, azaz ha a keresés eléri az aktuális fájl végét illeszkedés találat nélkül, a keresés a parancssorban adott következő fájlban folytatódik.

^F vagy @

A keresést a parancssorban adott első fájl első sorától kezdi, az aktuálisan kijelzett soroktól és a `-a' és `-j' opcióktól függetlenül.

^K

A mintához illeszkedő szövegeket kiemeli az aktuális képernyőn, de nem lép az első egyezésre.

^R

Nem értelmezi a szabályos kifejezések metakaraktereit, azaz egyszerű szöveg szerinti keresést végez.

?minta

Hátrafele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is adott, az N. ilyet keresi meg.) A `minta' egy szabályos kifejezés, ahogy azt az ed használja. A keresés a legfelső kijelzett sor fölötti sortól indul. A `/'-hez hasonlóan itt is néhány karakternek speciális jelentése van, ha a `minta' elején szerepel:

^N vagy !

Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a mintához.

^E vagy *

Több fájlban is keres, azaz ha a keresés eléri az aktuális fájl elejét illeszkedés találat nélkül, a keresés a parancssorban adott megelőző fájlban folytatódik.

^F vagy @

A parancssorban utolsóként megadott fájl utolsó sorától kezdve keres visszafelé, függetlenül a kijelzéstől és a `-a' illetve`-j' opcióktól.

^K

Ugyanaz, mint az előre keresésnél.

^R

Ugyanaz, mint az előre keresésnél.

ESC-/minta

Ugyanaz, mint ,,/*''.

ESC-?minta

Ugyanaz, mint ,,?*''.

n

Az előző keresés ismétlése. (N megadása esetén az N. megfelelő sor keresése.) Ha az előző keresést a ^N-nel módosítottuk, akkor a mintához nem illeszkedő sorokat keresi. Ha az előző keresést a ^E-vel módosítottuk, akkor a keresés a következő (előző) fájlban folyatódhat. Ha az előző keresést a ^R-rel módosítottuk, akkor a keresés egyszerű szöveges keresés marad. Az előző keresésbeli ^F és ^K-nak nincs hatása.

N

Az előző keresés ismétlése fordított irányban.

ESC-n

Az előző keresés ismétlése a fájlhatárok átlépésének engedélyezésével. Ugyanaz, mintha az előző keresést a *­gal módosítottuk volna.

ESC-N

Ugyanaz, mint ,,ESC-n'', csak fordított irányban.

ESC-u

A keresés során vett kiemeléseket megszünteti. Amennyiben ez már korábban megtörtént ezzel a paranccsal, visszakapcsolja a kiemelést. Minden keresési parancs visszakapcsolja a kiemelést. (A kiemelés a `-G' opcióval szintén kikapcsolható, ekkor sosem kapunk kiemelést.)

:e [fájlnév]

Új fájl vizsgálata. Ha a ``fájlnév''hiányzik, a parancssorból vett aktuális fájlt vizsgálja újra. (Lásd a `:n' és `:p' parancsokat lejjebb.) A százalékjel (%) a fájlnévben az aktuális fájl nevével helyettesítődik, a `#' jel pedig az előzőleg vizsgált fájl nevét jelenti. Két egymást követő `%' jel egyetlen `%' jelet jelent, hogy százalékjelet tartalmazó fájlnevek is megadhatók legyenek. Hasonlóan `##' egyetlen `#' jellel helyettesítődik. A megadott fájlnév a parancssori fájlnévlistába beillesztésre kerül, így a későbbi `:n' és `:p' parancsok ezt is elérik. Amennyiben a fájlnév több fájlt ad meg, mindegyik neve beillesztésre kerül, és a vizsgálat az elsővel folytatódik.

^X^V vagy E

Ugyanaz, mint :e. Figyelem: néhány rendszeren a ^V-nek speciális jelentése van. Ilyen rendszereken ^V nem használható.

:n

A következő fájl vizsgálatára ugrik. (N megadása esetén az N. következőre.)

:p

Az előző fájl vizsgálatára ugrik. (N megadása esetén az N. előzőre).

:x

A parancssorban megadott első (illetve az N.) fájl vizsgálatával folytatja.

=vagy ^G vagy :f

A nézett fájlról ad némi információt, azaz kiírja a nevét, a sorszámot, és az alsó sor bájt offszetjét. Ha lehetséges, kiírja a fájl hosszát, a fájl sorainak számát, és az utolsó sor előtti fájlrész nagyságát a teljes mérethez viszonyítva százalékokban.

-

A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva, azon opció beállítását változtatja meg, és egy üzenetet ad az új beállításokról.

Ha egy opciónak argumentuma is van (pl. `-b' és `-h' esetén numerikus, vagy `-P' és `-t' esetén string), az opció betűje után beírható. Ha nincs új érték megadva, az aktuális beállítás íródik ki, és változás nem történik.

-+

A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva, azon opció értékét az alapértelmezettre állítja vissza, és erről üzenetet küld. (A ,,-+X'' parancs ugyanazt csinálja, mint a parancssori ,,-+X''.) Nem működik string-értékű opciókra.

-

A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva, azon opció értékét az alapértelmezett ,,ellentétére'' állítja vissza, és erről üzenetet küld. (A ,,-X'' parancs ugyanazt csinálja, mint a parancssori ,,-X''.) Nem működik numerikus vagy string-értékű opciókra.

_(Aláhúzásjel.)

A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva, üzenetet küld az opció pillanatnyi beállításáról. Az opció beállítása nem változik.

+cmd

A `cmd' parancs ezután minden új fájl megvizsgálásakor végrehajtódik. Pl. `+G' azt eredményezi, hogy a less minden fájlt a végén kezd kijelezni, és nem az elején.

V

A futó less verziószámát adja.

q vagy Q vagy :q vagy :Q vagy ZZ

Kilép a less programból.

A következő 4 opció érvényessége az aktuális installációtól függ.

v

Egy szövegszerkesztőt hív meg az aktuálisan nézett fájl szerkesztésére. A szövegszerkesztőt a ``VISUAL'' környezeti változóból veszi, vagy ha az nincs, akkor az ``EDITOR''nevűből, illetve ha ez sincs, az alapértelmezett ``vi''-t használja. Lásd még a ``LESSEDIT''leírását a ``PROMPTS''fejezet alatt.

! burok-parancs

Meghív egy burkot (shell), hogy a burok-parancsot lefuttassa. A fájlnevekben levő százalékjel (%) az aktuális fájl nevével lesz helyettesítve, a `#' jel pedig az előzőekben vizsgált fájl nevével. ,,!!'' megismétli az előző burok-parancsot. ,,!'' parancs nélkül egy burokhívást eredményez. Unix rendszereken a burokhívást a ``SHELL'' környezeti változó alapján végzi, illetve annak hiánya esetén az ``sh''-t hívja meg. MS-DOS és OS/2 rendszerekben a burok a szokásos parncsfeldolgozó.

| <m> burok-parancs

Itt <m> tetszőleges jelölő karaktert jelent. A bemeneti fájl az aktuális képernyő tetején látható és az ``<m>'' által meghatározott sorok közti részét a burok­parancshoz csövezi. <m> lehet `^' vagy `$' is, amik rendre a fájl elejét illetve végét jelentik. Ha <m> értéke `.' vagy újsorjel, az aktuális képernyőt csövezi.

s fájlnév

A bemenetet egy fájlba menti. Ez csak akkor működik, ha a bemenet egy cső, nem pedig rendes fájl.

Következő: 15.70.5 OPCIÓK Fel: 15.70 less(1) Előző: 15.70.3 LEÍRÁS   Index