Következő: 4.2.5 A boot flag Fel: 4.2 A partícionálás technikai Előző: 4.2.3 A partíciós bejegyzések   Index

4.2.4 A partíció helye

A redundáns információk kiszámításához (meg egyébként is:) tudnunk kell a lemez geometriáját, tehát hogy a lemezegységen egy cilinder hány fejet, illetve egy fej hány szektort tartalmaz, nevezzük ezt rendre FPC-nek illetve SPF-nek. A legtöbb operációs rendszer elvárja még, hogy egy partíció cilinderhatáron kezdődjön, illetve végződjön. Ettől csak a partíciós táblát közvetlenül követő partíció kezdőcíme térhet el, ami fej határon kell kezdődjön. (Ebből következik egyébként, hogy a partíciós tábla egyetlen szektorja után következő SPF-1 darab szektor kihasználatlan marad; néhány boot manager képes ide költözteti magát.) Szóval: A partíciós tábla helye PC cilinder, PF fej és PS szektor:

• PC = 0 (legalábbis az MBR esetében)
• PF = 0
• PS = 1

Egy partíció kezdete BC cilinder, BF fej és BS szektor:

• BC = szabadon választható
• BF = 0 vagy 1 (partíciós táblát követő partíciónál lehet 1)
• BS = 1

A partíció vége EC cilinder, EF fej és ES szektor:

• EC = szabadon választható
• EF = FPC-1
• ES = SPF

A partíció kezdetének R relatív szektorcíme:

• R = ((BC-PC) * FPC + BF) * SPF
• A partíció S mérete szektorban:
• S = ((EC+1-BC) * FPC - BF) * SPF

Ezek a képletek csak akkor alkalmazhatóak, ha a partíció kezdete és vége ,,jólnevelt'', cilinderhatáros, ahogy nem sokkal fentebb írtam. A képletben azért szerepel PC értéke, mert (majd később látni fogjuk) van olyan partíciós tábla is, ami nem a 0/0/1-es címen található, hanem PC/0/1-en. Az ezt követő legelső partícióra is igaz az, hogy elég, ha fej határos címen kezdődik. Lehet egyébként kísérletezni vele, hogy nem hagyunk lyukat az első partíció előtt (én még nem tettem ilyet:). Ha szereti valaki a veszélyeket, próbálkozhat azzal is, hogy nem cilinderhatáron fejez be egy partíciót. Ekkor a fenti képletek picit bonyolódnak. Valahol azt olvastam, hogy ami ezt biztos nem szereti, az a DOS és az OS/2. Megzavarhat más operációs rendszereket is, például akkor, hogyha egy SCSI csatolón nincs engedélyezve a BIOS bővítés: Ekkor a partíciós táblában szimulált diszk geometriát a megfelelő fdisk program (pontosabban a diszk vezérlő (driver) program) magából a partíciós táblából próbálja kitalálni, több-kevesebb sikerrel - ha nem cilindenhatáros a partíció, inkább kevesebb sikerrel... A FreeBSD rögtön kezdődhet az MBR után, nem kell feltétlenül cilinderhatárra tenni. Installálásnál választható, hogy a 2-es szektorra kerüljön, vagy pedig cilinderhatárra. Szerencsére ezeket a képleteket nem kell sűrűn használnunk; az fdisk jellegű partíciómódosító programok ezt a számítást automatikusan elvégzik. Ami személy szerint nem tetszik bennük (sem a dos-os, sem a Linux-os fdisk-ben), az az, hogy magát a partíció kezdőcímét is elrejtik (bár Linux alatt a cfdisk-kel van lehetőség ,,table'' formátumú használatra is). A kedvenc partíció nézegető-módosító programom a Norton féle DiskEditor (DE), amivel a partíciós táblában található minden információhoz hozzá lehet férni, emellett pedig ad egy jó eszközt is, amivel a redundáns adatok egyikét automatikusan kiszámíttathatjuk az után, hogy a másikat beírjuk. Persze tudom, ízlések és pofonok... A Linux fdisk esetén arra még figyelni kell, hogy a cilinderek számozását ez a program nem 0-tól, hanem 1-től kezdi!

Következő: 4.2.5 A boot flag Fel: 4.2 A partícionálás technikai Előző: 4.2.3 A partíciós bejegyzések   Index